A hallei kirurgus – Szüts Apor kortárs operája a Csokonai Színházban

2017 október 02. hétfő, 10:14

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából a Csokonai Színház MagdaFeszt címmel fesztivált szervez október 2. és 10. között, melyen a debreceni írónő műveiből készült vagy általuk inspirált produkciókat láthat a közönség. A fesztivált Szüts Apor A hallei kirurgus című kortárs operájának előadása nyitja meg, amely Szabó Magda azonos című rádiójátéka alapján íródott.

A Virtuózok című komolyzenei tehetségkutatóban ismertté vált fiatal zeneszerző, karmester, zongorista két évvel ezelőtt, a Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyére írta a művet, amely Georg Friedrich Händel életébe enged képzeletbeli bepillantást. Az alaphelyzet tipikus: a jómódú polgári családban az udvari orvos apa szemében nem kívánatos, hogy fia a zenei pályát válassza.

A mű során megismerkedhetünk azokkal a történelmi szereplőkkel, akik valóban meghatározták a zenészóriás életét, s támogatták őt törekvéseiben. Az apának le kell győznie a legnehezebben legyőzhetőt, önmagát, ha vissza akarja szerezni fia szeretetét.

“Amikor elolvastam a pályázatot, olyan témát kerestem, ami nem elcsépelt, van benne aktualitás, nem egyértelműen kibogozható történeti szálakkal rendelkező sztori, hanem színpadi szempontból is érdekes. Ha közhelyes lennék, azt mondanám, hogy ez az opera a zene mindent elsöprő erejéről szól. De nem. Az szép ebben a történetben, hogy Händel akár festhetne, írhatna is. Dramaturgiailag fontos, hogy ő az a Georg Friedrich Händel, aki később a zenetörténet egyik legmeghatározóbb zeneszerzője lesz, de tulajdonképpen egy jellemfejlődést látunk, az apa jellemfejlődését. Nyilván Szabó Magda sem véletlenül választotta ezt a történetet: a történelmi szereplők adottak, visszakövethető, hogy ezeknek az embereknek milyen szerepe volt Händel életében” – fogalmazott a Debrecenben karmesterként is közreműködő zeneszerző.

A hallei kirurgus nem barokk opera. Szüts Apor szerint a barokk utalások, Händel-idézetek nem kihagyhatók. “Nem tudnám meghatározni a saját stílusomat. Volt, aki azt mondta, hogy van az operában egy kis jazz, néha egy kis Sztravinszkij, néha egy kis Bartók, és egy kis romantika is, de ezek csak részelemek. Valami készül, és nagyon remélem, hogy egyszer nagyon értékessé válik.”

Az est második felében a korábbi főszereplő, Händel műve csendül fel, amely Galatea, a nimfa és Acis, a pásztorfiú szerelmének történetét idézi fel. A pár azonban nem sokáig élvezheti a boldogságot, ugyanis a féltékeny óriás, Polyphemus dühében meggyilkolja Acist. A halhatatlan nimfa Acis testét gyönyörű szökőkúttá változtatja.

Händel először 23 évesen, 1708-ban, Nápolyban alkotott meg egy serenatát Aci, Galatea e Polifemo címmel. Tíz esztendő múltán, már Angliában újból feldolgozta a történetet: ekkor Cannonsban, Chandos hercegének udvarában egy angol nyelvű kisoperát írt. Az idők folyamán számos változat született; a Csokonai Színház előadása az eredeti, 1708-as verzióra épül. Az Acis és Galatea Händel egyik legnépszerűbb vokális kompozíciója, a zenetudósok minden idők egyik legnagyszerűbb pasztorál-operájának könyvelik el. Az alapjául szolgáló történet a Metamorfózisok (Metamorphoses) Tizenharmadik könyvében lelhető fel.

A főszerepeket Szécsi Máté (kirurgus), Nagy Milán, Mézes-Pataki Atos (gyermek Händel) és Kovács Annamária (Katharina) énekli. Rendező: Gemza Péter.

A bemutató időpontja: 2017. október 02.