“Az egyenjogúságért küzdő emberről szól” – Ragtime-opera a Lutherekről a Csokonai Színházban

2017 november 12. vasárnap, 13:06

Martin Luther King és Luther Márton élete ihlette a reformáció 500. évfordulójára született A Lutherek című ragtime operát, amelyet az idei Bartók Plusz Operafesztiválon tartott júniusi ősbemutató után most a debreceni közönség is láthat. Lanczkor Gábor író és Ittzés Tamás zeneszerző művét a kibővített Bohém Ragtime Jazz Band és Csokonai Színház művészei vitték színpadra Gemza Péter rendezésében. A sikeres fesztiválszereplés után most a debreceni színház tűzi műsorára a darabot.

A Lutherek / Csokonai Színház /  Fotó: Máthé András

Ezidáig egyetlen ragtime-opera létezett, a Treemonisha, amit Scott Joplin írt 1911-ben. Ittzés Tamás régi vágya valósult meg, amikor megírhatta a másodikat, az amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, Martin Luther King életének néhány mozzanatáról. Martin Luther King édesapja wittenbergi látogatását követően Luther Márton tiszteletére változtatott nevet. Így lett Michael Kingből Martin Luther King. Bár az opera vezérfonalát Martin Luther King élete ihlette, kezdetben csak utalások révén, de a történetben a fél évezreddel korábban élt Luther Márton is megjelenik. A színesbőrű baptista prédikátor, a fekete polgárjogi mozgalmak élharcosa és a német reformátor hasonlósága egyértelmű. Újítók voltak mindketten, a hit és a kegyelem szónokai, akik az egész társadalomra hatást gyakoroltak.
Martin Luther King életét a feleségével, Corettával (Nagy Kíra) folytatott párbeszédekből, a prédikációiból, és a Sárközi-Nagy Ilona alakította narrátori elbeszélésből ismerjük meg.

A Lutherek / Csokonai Színház /  Fotó: Máthé András

Lelkipásztorként az elnyomott, megalázott emberek tömegeivel kellett elfogadtatnia, hogy az erőszak soha nem hozhat megoldást. A darab egyik legfontosabb üzenete, a „Járjatok elöl jó példával” még messzebb vezet: csak Isten kegyelméből üdvözülhet bárki, hiszen a jó cselekedeteivel sem érdemelheti ki az örök életet.

A Lutherek / Csokonai Színház /  Fotó: Máthé András

Gemza Péter rendező szerint „a ragtime csakúgy, mint Martin Luther King, összekovácsolta a fekete közösséget, és olyan folyamatokat indított el, amelyek máig hatnak. A darab nemcsak a feketékről szól, hanem minden egyenjogúságért küzdő emberről. A küzdelem itt az örömteli zenén és a felszabadító swingen keresztül elevenedik meg, és ez teremti meg a produkció egyedi, felvillanyozó világát. A Lutherekben a mély, fájdalmas és megható tartalom keveredik egy felszabadító formával.”

A Lutherek / Csokonai Színház /  Fotó: Máthé András

Ittzés Tamás a Kultúrpartnak adott interjújában arról mesél, hogy a darabban barokk zenei motívumok éppúgy helyet kaptak, mint a ragtime, a swing, a dixieland, a blues, a gospel és a spirituálé jegyei. “Valami olyat akartam írni, ami végül is összefoglaló nevén ragtime-opera, de mindenféle műfaj, ami a klasszikus vagy más néven a tradicionális dzsesszben benne van, az szerepet kap benne. A Lutherek címet viseli a darab, és Martin Luther King kapcsán az amerikai szórakoztató zene abszolút helyénvaló. Tehát a gospel, a spirituálé, a blues, ragtime, a dixieland, a big bandes hangzású swing, a New Orleans-i mocsárszagú blues mind helyet kap ebben az operában. Mindebből gyúrtam egy olyan elegyet, ami az eklektikussága ellenére egységes, ugyanakkor zeneileg nem feltétlenül csak archaizáló, múltba révedő, merthogy az egész darab nem erről szól. A ragtime-opera mint műfaji meghatározás szerintem a jó kompromisszum, de amúgy akármi másnak nevezem, mondjuk dzsessz-musicalnek, akkor még jobban félreértik. Tehát talán még ez áll a legközelebb az igazsághoz.”

A Lutherek / Csokonai Színház / Fotó: Máthé András

Martin Luther King szerepében Biri Gergelyt láthatja a közönség, a feleségét, Coretta Scott Kinget Nagy Kíra, a reformátort Kovács István alakítja, míg Coretta barátnőjét, Mary Lucy Williamst Mudrák Marianna. A reformáció 500. évfordulója alkalmából született Lutherek színpadi bemutatójának zenéjét a kibővített Bohém Ragtime Jazz Band játssza, amelynek vezetője maga a szerző, Ittzés Tamás.

A Lutherek / Csokonai Színház /  Fotó: Máthé András

Szereposztás:
Martin Luther King / Biri Gergely
Coretta, King felesége / Nagy Kíra
Lucy, Coretta barátnője / Mudrák Mariann
Luther Márton / Kovács István
Narrátor / Sárközi-Nagy Ilona

Rendező: Gemza Péter

Bemutató előadás: 2017. június 18., Miskolc
Bemutató a Csokonai Színházban: 2017. november 10.

 
 

Kapcsolódó anyagok