A reptéren lesz látható A varázsfuvola!

2018 április 20. péntek, 9:05

A Budapesti Tavaszi Fesztivál zárónapján egy igazi klasszikus kel életre egy nem éppen klasszikus helyszínen. Mozart A varázsfuvola című művét ugyanis a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálján láthatja a közönség a Kodály Filharmónia Debrecen előadásában, Gemza Péter rendezésében. A különleges helyszín önmagában kifejező: a változás, a kaland és az ismeretlen iránti vágy szimbóluma. Ráadásul ez alkalommal a teljes tér, az emblematikus reptéri lépcsők és karzatok is játéktérré változnak. Mozart egyik legismertebb és leggyakrabban játszott operája sokrétű értelmezésre ad lehetőséget, ami számos alkotót inspirált már, így az operarajongók szinte fürdőzhetnek a varázslatosabbnál varázslatosabb feldolgozásokban. A fesztivál április 22-i programja kapcsán a Tavaszi Fesztivál blog összegyűjtött néhány érdekes példát, formabontó koncepciót.

Mozart- A varázsfuvola a Komische Oper előadásában a 2017-es BTF-en (Fotó © Pályi Zsófia)

1. Az élő díszlet varázsa

Az Opera Anywhere nevű társulat – ahogyan azt nevük is sugallja – rendszeresen mutat be operákat szokatlan helyszíneken, színesítve és közelebb hozva a műfajt minden korosztályhoz. A varázsfuvolát például többek között a Waterperry Gardensben adják elő, ahol a mesebeli kert egyben tökéletes díszletként is szolgál Papageno világának megelevenítéséhez. Az elsősorban gyerekeknek szóló előadást valós idejű illusztráció is kíséri, miközben a nézők a fűben, párnákon ülve lehetnek részesei a történetnek. A közönség bevonása egyébként is jellemző a társulatra, ahogy a rendhagyó helyszínek-megoldások is: az operáik, így A varázsfuvola „pop-up” változatával is például éttermek, rendezvények vendégeit lepik meg, pincérnek, hostessnek álcázva magukat az előadás pillanatáig.

2. Mozart a bulinegyedben 

Mindig kockázatos próbálkozás egy klasszikus színpadi művet a mai korba helyezni, ám ha van opera, ami esetében ez kifejezetten izgalmas és kézenfekvő, az A varázsfuvola. Az előadás központi témája örök érvényű: a jó és a rossz, a sötétség és a fény harca minden korban megállja a helyét. Ezt lovagolja meg az OperaUpClose társulata, akik a londoni Soho világába helyezik a történetet, az éjszakai őrület és az azt követő hajnali homály ellentétére helyezve a hangsúlyt. Már az első jelenet sem mondható hagyományosnak: a produkció gyakorlatilag egy mai értelemben vett celebként jeleníti meg Taminót, aki a vörös szőnyeg, az exkluzív klubok és az alkohol mámorában félredob mindent, ami hétköznapi, és megfeledkezik „barátnőjéről”, Pamináról is. Az előadás izgalmas része az éjszakai tivornya után kezdődik, amikor a pár az álomvilág és a varázslat segítségével felidézi, hogy mi is történt. A progresszív előadásmódhoz merész – a gazdasági recesszióra és Trump elnökségére is utaló – új szövegek is társulnak.

3. Mozart találkozása Tim Burtonnel, a kabaréval  és az animációval

Komische Oper Berlin produkciója talán az egyik leginnovatívabb feldolgozás, az előadás nem véletlenül hódította meg szinte az egész világot, tavaly pedig a Budapesti Tavaszi Fesztivál közönsége is láthatta a hatalmas sikerű berlini rendezést. Barrie Kosky ausztrál rendező nem titkolt célja volt, hogy olyan változatot hozzon létre, amely az opera műfajáért nem kifejezetten rajongó nézőket is bevonzza az előadásra. A produkció központi eleme az 1920-as évek némafilmjeit idéző látvány és animáció: utóbbi már-már annyira összehangolt a szereplők rajzfilmekre jellemző mozgásával, hogy a nézők egy-egy pillanatra akár el is felejthetik, hogy élő színházi előadást néznek. A smink, a Tim Burton világát idéző stílus- és látványvilág, a kabaréra jellemző elemek igazán egyedi egységet alkotnak, így nem meglepő, hogy a produkciót 2012 óta a mai napig töretlen sikerrel játssza a társulat.

4. Koncert és színházi előadás egyben

A varázsfuvola különleges megvalósításainak sorából Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar világhírű előadása sem maradhat ki. A koncepció egyediségét az adta, hogy egyszerre több szinten, egy előadáson belül dupla szereposztással mesélték el a történetet: az énekesek az eredeti német szöveget énekelték, miközben a prózai részeket színészek adták elő az adott közönség anyanyelvén. Ezzel egy addig sosem látott, párbeszédszerű előadás jött létre, ahol a színészek rezonőrként értelmezik a látottakat, ráadásul az énekes és a prózai részeket egyaránt egy mesekönyvszerű illusztráció kísérte a kivetítőn. A Financial Times szerint mindezzel a BFZ produkciója új értelmezést adott a „koncertszerű opera” kifejezésnek, és egy teljesen új szintre emelte azt.

Az pedig, hogy április 22-én hova repíti a nézőt Gemza Péter rendezése, a Budapesti Tavaszi Fesztivál utolsó napján, Budapest repterén fog kiderülni.

A helyszínen a parkolás ingyenes, a Deák térről pedig az Aeropark repülőmúzeum Malév nosztalgiabuszai indulnak Ferihegyre 18.00-kor, illetve a hangverseny után vissza 22 órakor. A járatokon a megvásárolt koncertjegyek érvényesek, de regisztrálni szükséges, amit itt lehet megtenni.

További hírek és érdekességek a Budapesti Tavaszi Fesztivál blogján!