A színlapokon tanult meg olvasni – 136 éve született Zerkovitz Béla

2017 július 11. kedd, 15:35

A népszerű sanzon- és operett szerző, a 19-20. századforduló utáni magyar kuplé- és sanzonszerzők egyik legjelentősebb alakja Szegeden született 1881 július 11-én.

Zerkovitz építészmérnöknek tanult és miközben a MÁV alkalmazottja volt, már a pesti utca divatos énekmestereként is megismerhették nevét. Egyetemi tanulmányai alatt írta meg első dalát, egy társas összejövetelen egy barátja énekelte el az „Integrál Böske” című számát.

A zene iránti rajongást zenetanár édesanyjának köszönheti, aki Goldmarck növendéke volt egykor.

“Más gyermektársaimmal ellentétben, nem a cégtáblákon, hanem a színlapokon tanultam meg olvasni. Ezek voltak életem első olvasmány élményei. A művészetet először a Barokaldi-cirkusz kerítésein kívül tanulmányoztam, ahonnan bekukucskálva néztem végig az előadást. minden zsebpénzemet, és családi adományokat a tányérozó bohócnak adtam. Nagyobb tisztelettel néztem erre a bohócra, mint jóval később a műegyetemi tanáraimra” – mesélte egykor a zeneszerző.

Zerkovitz Béla az Ikarus gyár udvarán, 1954, Fotó: magyarjarmu.hu

Két karrier, két élet:

Az iskolai tanulmányai után először a Műegyetem akkor épülő épületszárnyainak kidolgozásában működött közre. Majd Olaszországban műemlék restaurálásoknál kapott munkát. Hazatérve részt vett a Királyi palota egyes részeinek helyreállítási munkálataiban. Baumann Károlyt, az orfeum népszerű énekesét felkeresve bemutatta neki első szerzeményét, aki a számot előadta műsorában. A dal sikert aratott. Zerkovitz ugyan még mérnök volt, de ettől kezdve megállíthatatlanul jöttek élete végéig a dalok tollából.

Rövidesen Albach, Gyárfás Dezső a kor legnevesebb komikusai, László Rózsi, és Solti Hermin, Medgyaszai Vilma, a kor női dizőzei éneklik dalait a Bonbonierre kabaréban.

Az országos siker:

Később a “Hulló falevél” slágere, egycsapásra megváltoztatta életét. Nemcsak, hogy országos ismertséget szerez dalával, hanem maga az előadó művésznő lesz a felesége 1910-ben. Egy esztendős házassága alatt írja meg első operettjét, 1911-ben, az “Aranyesőt”. Gyors egymásutánban, követték a dalok és operettek egymást, hamarosan az ország, és lassan Európa egyik legfoglalkoztatottabb zeneszerzőjévé vált. Nem csak itthon, hanem Bécsben, Berlinben, Hamburgban, Milánóban fújták slágereit, és Amerika-szerte is több színpadon játszották dallamait, operettjeit.

Zerkowitz Béla neve a biztos siker záloga lett. 1926-ban például a “Csókos asszony” bemutatásakor, a nagyhírű prózai színész, a tekintélyt parancsoló Hegedüs Gyula, kiállt a színpadra és elénekelte, hogy “van a Bajza utca sarkán, egy kis palota, kisasszony, ha boldogtalan, jöjjön el oda…” Az első előadás már tomboló siker volt. Hegedüs játékával pedig nem leereszkedett a könnyű műfajhoz, hanem felemelte magához. Honthy Hanna, Somogyi Nusi, Kabos Gyula játéka pedig a klasszikusok rangjára emelte az ősbemutatót.

“Életem során 36 operett zenéjét írtam, ezen kívül közel 800 dalt komponáltam, melyek közül néhány egészen népszerű is lett.” – mondta egyszer Zerkovitz Béla.

Zerkovitz Béla, fotó: magyarjarmu.hu

A magyar kuplé megteremtője:

Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat, a zenés színpadok műsorát. Ő maga is rendelkezett zenei ismeretekkel; tanulmányait Mészáros Imrénél, az Operaház akkori igazgatójánál végezte. Rajongott a színházért, évekig volt az Orfeum igazgatója (a mai Madách Színház helyén) és a Városi színház vezetője (ma Erkel Színház).

Barátai közé nemcsak magyar, hanem híres külföldi személyek is tartoztak, mint Grock vagy Josephine Baker. Zenei teljesítményét elismerte szinte az egész világ, Giacomo Puccinivel sokszor nyaralt együtt.

A dalait a magyar kor legnagyobb alakjai is énekelték: Bilicsi Tivadar, Ajtay Andor, Petress Zsuzsa, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Vámosi János stb.

Bársony Rózsi Tolnay Andor Feleki Kamill Zerkovitz Béla: Eltörött a hegedűm c. operettjében, Fotó: operett.network.hu

Csak néhány leghíresebb slágerei közül:

Bözsi, ne sírjon…, Én és a holdvilág…, Nem tudom, mi az oka…, Mi muzsikus lelkek…, Asszonykám, adj egy kis pihenőt…, Látta-e már Budapestet éjjel…, Az egyiknek sikerül…, Van a Bajza ucca sarkán…., Éjjel az omnibusz tetején…, Uncili, smuncili…, Ez a föld a hazám…, Párizsban huncut a lány…, Tanulj meg fiacskám komédiázni…, Lehoznám néked a csillagokat, Gyere, te nímand…, Te szőke gyerek.”

Zerkovitz Béla a háborút követően 1948-ban, viszonylag fiatalon 67-évesen távozott tőlünk.

Forrás: irodalmiradio.hu, Wikipedia, szineszkonyvtar.hu

 
 

Kapcsolódó anyagok