Kálmán Yvonne: „Imádom Magyarországot és imádtam az apámat”

2017 szeptember 16. szombat, 8:05

Szeptember 1-jén a Parlamentben Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott az emberi erőforrás miniszter Kálmán Yvonne-nak.A világhírű operettszerző, Kálmán Imre lánya édesapja munkássága és az operett, mint magyar műfaj nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést. Emellett bejelentették a Kálmán Imre Kutatóintézet létrehozását.

Bogyay Katalin‚ Balog Zoltán‚ Kálmán Yvonne‚ Lévai Anikó‚ Lőrinczy György és Káel Csaba, Fotó: Budapesti Operettszínház

A rendhagyó ünnepségen, melyen a műsorvezető szerepét Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója vállalta magára, jelen volt Lévai AnikóBogyai Katalin, Magyarország állandó ENSZ képviselője, Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, Prőhle Gergely a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, valamint Jurij Schwarzkopf, a Szentpétervári Zenés Komédia Színház igazgatója. Kálmán Yvonne meghatottan vette át az elismerést hazai és külföldi barátai és tisztelői jelenlétében.

Mint később nyilatkozta, borzasztóan meglepődött, amikor értesült arról, hogy megkapja a díjat, ami amellett, hogy nagy megtiszteltetés, nagyon sokat is jelent számára, mert „imádom Magyarországot és imádtam az apámat”. A Mexikóban és Münchenben élő Yvonne asszony számára mindig nagy öröm és boldogság, amikor Budapestre látogathat, mint mondja nagy rajongója a magyaroknak és a magyar fővárosnak és annak ellenére, hogy a ’30-as évek közepe óta külföldön él, ahogy édesapja, úgy ő is szívében mindig is magyarnak érezte és érzi magát.

Kálmán Yvonne Balog Zoltánnal emberi erőforrás miniszterrel, Fotó: Budapesti Operettszínház

Az operett nem csak export- és verseny-, de 21. század képes műfaj is

Balog Zoltán miniszter köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a hungarikum magyar operett nem csak export- és verseny-, de 21. század képes műfaj is. „Nincs olyan város a világban, Sanghajtól Szentpéterváron, Jeruzsálemen, Berlinen át New Yorkig és Mexikóig, ahol ne rezdülnének meg a szívek, amikor megszólalnak a magyar operett dallamai. Ma is ugyanúgy meg tudja melegíteni a szíveket, lelkesíteni a lelket, kideríteni az arcokat, mint egykor. Ehhez persze olyan nagy emberi teljesítmények kellettek, mint Kálmán Imréé. Amikor a lányának átadjuk ezt a kitüntetést, azt szeretnénk kifejezni, hogy a legnagyobb, Kálmán Imre, és a legnagyobb lánya, Kálmán Yvonne, a miénk. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a műfaj és ezáltal az egész magyar kultúra népszerűsítésében.”

Kálmán Yvonne úgy véli, édesapja titka az, hogy a melódiák, amiket leírt a szívéből, a lelkéből jöttek. Komolyzenésznek készült, a Zeneakadémiára járt, ahol Kodály Zoltánnal és Bartók Bélával barátkozott, de a fejében megszülető dallamok nem hagyták békén. „Apám nem tagadta meg önmagát, nem akart más lenni, mint aki a bensőjében volt. Emlékszem, még kicsi voltam, egyik nap sétálni mentünk, egyszer csak megállított: – Yvonne-ka most azonnal haza kell mennünk, mert eszembe jutott egy dallam, le akarom játszani. Otthon odaült a zongorához és egy gyönyörű melódia szólalt meg. De nagyon lényegesnek tartotta a szövegkönyvet is, ügyelt arra, hogy ahol kell, legyen benne humor és csattanó, ahol pedig arra van szükség, kellő érzelem és szív, no meg persze prozódiailag jól énekelhető legyen.”

Kálmán Yvonne és Lévai Anikó

A fiatalabb generáció is nyitott és érdeklődő a műfaj iránt

Arra a kérdésre, hogy van-e kedvenc Kálmán műve, nemmel felel, számára mindegyik nagyon kedves. Legutóbb, két hete Bad Ischl-ben a Josephine császárnőt látta, ami teljesen lenyűgözte. Boldog és büszke arra, hogy édesapja művei a világ minden táján ma is népszerűek, sőt úgy látja, a fiatalabb generáció is nyitott és érdeklődő a műfaj iránt. „Sok érdekes embert látok az előadásokon, akik gyakran nem is tudják pontosan, mi vár rájuk a színházban, de amikor ott ülnek a nézőtéren, magával ragadja őket a varázslat: a muzsika, az életigenlés, a szerelem elsöprő ereje, és nem utolsó sorban a happy end, ami az operetteknél kötelező.”

A világon szinte mindenhol játszanak Kálmán darabokat, Yvonne-ka mégis biztos abban, hogy sehol máshol nem szólaltatják meg úgy a jól ismert dallamokat, mint nálunk, mert mint mondja, a magyarok vérében van ez a muzsika. „Ha például itt előveszi valaki a Cigányprímást, pontosan tudja, mit gondolt és érzett az apám, amikor írta és tökéletesen ki tudja fejezni a hegedűjével vagy a cimbalom játékával.” Épp ezért, ha csak teheti, eljön a Budapesti Operettszínház Kálmán bemutatóira. Itt volt a Riviera girl és a Chicagói hercegnő premierjén is, és már nagyon várja, hogy szeptember 6-án debütáljon ez utóbbi előadás német nyelven Münchenben, mert az egy hetes vendégjáték során szeretne minden este ott ülni a nézőtéren.

Fotó: Budapesti Operettszínház

Létrejön a Kálmán Imre Kutatóintézet

Értékelve és továbbgondolva azt a példaértékű, áldozatos munkát, amit Kálmán Yvonne Kálmán Imre munkásságának és az operett műfajának népszerűsítése érdekében végez a nagyvilágban, a kormányzat úgy döntött, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budapesti Operettszínház közreműködésével létrehozza a Kálmán Imre Kutatóintézetet, melynek célja a magyar zenés színház eseményeihez kapcsolódó kulturális emlékezet feltárása, a kapcsolódó életművek minél teljesebb körű gyűjtése, sokoldalú bemutatása és közvetítése.

A zenés színházi műfaj legismertebb magyar szerzői – Kálmán, Lehár, Huszka, Ábrahám, Eisemann – Budapestről indulva váltak világhírűvé. A tervezett kutatóközpont feladata, hogy nemzeti archívumként és nemzetközi kutatóbázisként működve kutathatóvá tegye a magyar zenés színház szerzőinek életművét, ugyanakkor a nemzetközi kulturális köztudatban Magyarországhoz kösse azt.

Forrás: Budapesti Operettszínház

RelatedPost