Szabó Magda 100 – Kiállítás nyílt az Operettszínházban

2017 október 07. szombat, 15:12

Az Abigél ünnepi előadásával és a hozzá kapcsolódó kiállítással emlékezett meg az írónő születésének 100., halálának 10. évfordulójáról az Operettszínház.

„Horn Micinek, aki Janikovszky fedőnév alatt addig agitált míg meg nem írtam ezt a regényt. Nagy szeretettel, Abigél. Utóirat: Na, mit szólsz hozzá, hogy milyen fiatalsága volt egyeseknek?” (Szabó Magda dedikálása Janikovszky Évának)

Lőrinczy György, Piros Ildikó, Dr. Hoppál Péter, Kocsák Tibor

A jubileum alkalmából október 5-én a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével létrejött kiállítást Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg, az eseményen köszöntőt mondott Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. A megnyitó házigazdája Lőrinczy György főigazgató volt. A kiállítás a Budapesti Operettszínházban, előadások előtt és a szünetekben is megtekinthető októberben.

Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében úgy fogalmazott: „Egy nemzetről sokat elárul az, hogy hogyan ápolja kulturális hagyatékát, jelentőségteljes, hogy mely íróink munkája körül alakul ki olyan sürgés-forgás a tanterv átalakításakor, mely alapján úgy tűnik, bekerülhet az alaptantervbe és ott lesz a kötelező olvasmányok soraiban is. De elárul sokat egy kortárs szerzőről az is, hogy már életében szívesen játsszák műveit a színházak, melyeket sokféle formában, sokféle átalakuláson keresztül ma is rajongásig szeret a közönség. A kulturális intézményeknek és a kultúrpolitikának feladta gondot viselni azokra a különleges értékeinkre, melyek nélkül szegényebb lenne a szellemi és a tárgyi kulturális örökségünk. A művészet önként vállalt feladata megőrizni a régi alkotásokat úgy, hogy közben a jelenre reflektálva, mai nyelvre fordítja le, a ma embere számára teszi elérhetővé, befogadhatóvá. A mai napon 100 esztendeje született és 10 éve hunyt el Szabó Magda, akivel találkozhattunk életében és kisugárzásában megmerítkezhettünk. A műveit most próba elé állítja az idő: eltelt 100 év és bebizonyosodott, hogy alkotásai nem veszítettek értékükből, sem aktualitásaikból és érdekességükből. Szabó Magda regényei a lélek ajtajait feszegetik, miközben alkotójuk egy hatalmas műveltségű, széles látókörű művész, aki ízig vérig magyar főhősökről szóló, magyar történeteket teremtett meg, melyekbe itt ott jelentőségteljesen bekandikál az adott kor társadalmi kritikája is. Mindebben nem áll távol az operett vagy a musical műfajától sem: érdekes cselekmény, magyar környezet, társadalomkritika jellemzi. Szabó Magda azonban még többet tud nyújtani, regényeibe olyan mértékben csempészte bele önmagát is, hogy azok Szabó Magda életútjának ismeretével, a titok – ahogyan ő maga fogalmazott – újabb és újabb rétegéhez vezetik az olvasót, míg végül is a Szabó Magda történetek szerelmesei nem csak a regényei, hanem az írónő rajongóivá is válnak. Nem véletlen, hogy a fiatalkori élmények, a debreceni Református Leánynevelő Intézet szigorú rendje által ihletett regény, az Abigél könyv- és filmváltozata is évtizedekig töretlen érdeklődés tárgya volt, máig az, egymás utáni generációkat szólított meg, és tett rajongókká. Nagy öröm, hogy jól reflektálva a kor igényeire a Budapesti Operettszínház kezdeményezésére elkészülhetett 2008-ra az a mű amely mára országszerte óriási sikerrel musicalváltozatban hozza immár 250. alkalommal a közönség elé ezt az óriási alkotást (…)”

Prőhle Gergely, Kocsák Tibor, Lőrinczy György, Piros Ildikó, Dr. Hoppál Péter

Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója kiemelte: „Talán éppen az Abigél miatt különleges hangulatú ez a kiállítás, ami egyúttal jelzi a mű a kultikus jellegét is. A regény keletkezése sem minden napi: Szabó Magda nem állt könnyen kötélnek amikor arról volt szó, hogy megírja az Abigélt. Akkoriban a Móra Ferenc Könyvkiadó művészeti vezetője az irodalmi munkássága miatt is jelentős Janikovszky Éva volt. Ő győzködte Szabó Magdát, hogy írja meg a könyvet. Amikor megjelent, Szabó Magda dedikálta is Janikoszky Évának, méghozzá a következő szöveggel: „Horn Micinek, aki Janikovszky fedőnév alatt addig agitált míg meg nem írtam ezt a  regényt. Nagy szeretettel, Abigél. Utóirat: Na, mit szólsz hozzá, hogy milyen fiatalsága volt egyeseknek?” Az ünnepségen Piros Ildikó, az Abigél című film szereplője Szabó Magda Für Elise című regényéből olvasott fel részletet.

A Budapesti Operettszínház még az írónő életében elnyerte az engedélyt az Abigél megzenésítéséhez. Szabó Magda a 2008. március 27-i premiert már nem érhette meg, jogutódjának, művei gondozójának elismerésével azonban azóta is sikerrel játsszák a produkciót. A művet Kocsák Tibor és Miklós Tibor írta, a regényt Somogyi Szilárd adaptálta színpadra.

Az Abigél musicalt október 5-én diákok előtt 250. alkalommal játszották a Budapesti Operettszínházban Szabó Magda születésének 100. Évfordulóján. Az előadás előtt a művészek, az alkotók és a diákok együtt 100 szál rózsával emlékeztek az írónőre.

Lőrinczy György főigazgató a megemlékezés végén elmondta, hogy alapvető feladatuknak tekintik azt is, hogy előadásaik minél több Magyarországon élő fiatalhoz és színházszeretőhöz eljussanak, olyanokhoz is, akiknek nincs lehetőségük Budapestre utazni, ezért rendszeresen járnak vidéki városokba és játsszák darabjaikat az ott élőknek. Az Abigéllal például felléptek már Székesfehérváron, Sopronban és Szegeden is. Október 7-9. között pedig Szabó Magda szülővárosában, Debrecenben, a Csokonai Színházban három alkalommal adják elő a musicalt. Ugyancsak nagy hangsúlyt helyez a vezetés – élén Kerényi Miklós Gábor művészeti vezetővel.

Szabó Magda születésnapján, október 5-én a Budapesti Operettszínház kettős jubileumi ünnepséggel emlékezett a teátrum életében is meghatározó szerepet betöltő szerzőről:

Szabó Magda az Abigélben (1970) diákkorát örökíti meg. A Matula szigorú, zárt világában a híres debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetre ismerhetünk, ahol az írónő tizenkét évig tanult.
A “kálvinista Róma” puritán szelleme nevelte, majd fiatal tanárként is ide tért vissza. Saját bevallása szerint is ezek az élmények adták az alapját az Abigél fikciójának.

Gina, a regény hősnője 1943-ban kénytelen elbúcsúzni otthonától, a gellérthegyi villától, és azoktól, akiket szeretett, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazista már a komor, erődszerű épület puszta látványától visszariad. Az iskola rideg világa, szokatlan, könyörtelen szabályai, látszólag embertelen követelményei lázadásra késztetik, ugyanakkor ő is belátja, hogy milyen izgalmas a “tilalmak erdejében élni”. Ez a szellem kovácsolja össze a lányokat, és lassan Gina is alkalmazkodik a helyzethez. Talán neki is hinnie kéne a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor köré fon a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós leányt formázó szobornak, aki mindig segít a bajbajutottakon?

Abigél a Budapesti Operettszínházban

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben és 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Debrecen nem csak szülővárosa volt, de ott élt és tanult, ott szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát, és ott tanított fiatalon. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, de színpadi művei is sikereket arattak. Kezdeti költői korszaka után a kényszerű hallgatás időszaka következett, 1958-ig nem publikálhatott. 1959-től, már szabadfoglalkozású íróként, sorra követik egymást prózai alkotásai, a Freskó és Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget.

Művei gyakran önéletrajzi ihletésűek: a gyermekkori Debrecent idézi az Ókút, de családjáról mesél a Régimódi történet és a Für Elise is. Írásainak visszatérő motívuma a női életsorsok iránti érdeklődés, a női életpályák megrajzolása. Az egyik legtöbbet fordított magyar író volt. Nagy nemzetközi visszhangot és elismerést váltott ki Az ajtó című regénye, egy írónő és cselédje különös kapcsolatának története, amelyért megkapta a nemzetközileg kiemelkedőnek számító Femina francia irodalmi díjat.

Történelmi színművei, mint a Debrecennek írt Kiálts, város!, vagy a kereszténység felvételének idején játszódó, a magyar államalapításról szóló Az a szép, fényes nap, illetve az Árpád-ház történetének konfliktusait ábrázoló drámatrilógiája: A meráni fiú, A csata, és a Béla király drámaíróként is megalapozták hírnevét. Nagy sikert arattak az ifjúságnak szánt regényeiből készült televíziós feldolgozások, a Tündér Lala, vagy az Abigél történetén generációk nőttek fel. Az Abigél rendkívüli népszerűségét az is mutatja, hogy a Magyar Televízió A nagy könyv című országos vetélkedőjében a magyar irodalom harmadik legjobb regényének választották meg a televíziónézők.

Megemlékezés a Budapesti Operettszínházban

Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Többek között kétszeres József Attila díjas, a debreceni és a miskolci egyetemek díszdoktorává avatták, megkapta a Kossuth-díjat, a Corvin- láncot, a Prima Primissima-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.

Forrás: Színház.org, Budapesti Operettszínház