Már próbálják a Kékszakállt az Operettszínházban

2017 december 15. péntek, 16:40

Jaques Offenbach Kékszakállja február 23-án mutatkozik be a Budapesti Operettszínházban. A darabot Székely Kriszta állítja színpadra, akinek régi álma válik valóra a nagyoperett rendezésével.

Offenbach, az “operett atyja” nem gyakori vendég a budapesti színpadokon, így a Kékszakáll bemutatása kivételes élményt ígér. A darab olvasópróbáját hétfőn tartották az Operettszínházban, ahol a teátrum főigazgatója köszöntötte a társulat tagjait, az alkotókat és a vendégeket, mások mellett a Katona József Színház Jászai Mari-díjas művészét, Szacsvay Lászlót, aki Bobéche szenátort alakítja majd az operettben.

Kékszakáll olvasópróba

Lőrinczy György arról is mesélt, hogy a színház számára bár nagy kihívás, de mindenképp különleges pillanat francia operettet bemutatni.

“Úgy gondoljuk kötelességünk a nagy elődökkel, a műfaj “nagypapájával” foglalkoznunk. Kékszakáll legendáját Bartók operájából jól ismerjük, most ugyanez a monda kel majd életre színházunkban is, csodálatos zenével, vígoperai betétekkel, happy enddel. Emeljük a tétet, szinte teljesen új alkotói csapattal dolgozunk, akik amellett, hogy új szellemiséget hoznak a Nagymező utcába, színpadi világukat reméljük állandó közönségünk is örömmel fogadja majd, de emellett szeretnénk új nézőket is megszólítani” – mondta.

Székely Kriszta rendező egy történetet osztott meg az olvasópróbán, elmesélte, mikor a Színház- és Filmművészeti Egyetemen osztályfőnöke, Székely Gábor megkérdezte a hallgatókat arról, hogy pályájuk során kinek a műveit szeretnék színpadra állítani, a legtöbben Shakespeare-t és Csehovot említették.

Székely Kriszta

“Amikor szóba hoztam, hogy mindezek mellett én egyszer szeretnék nagyoperettet is rendezni az Operettszínházban, azt hiszem senki nem vett komolyan. Pedig azt gondolom az egyik legizgalmasabb kihívás, hogy a komoly tradíciókkal rendelkező műfajt, hogyan lehet úgy felfrissíteni, hogy még tovább emelje a közönség élményét. Nekem most egy álmom válik valóra azzal, hogy itt lehetek.” – avatott be a rendező.

Székely Kriszta a történetről úgy véli: “A Kékszakáll egy gazdag, ám kevéssé vonzó ember meséje, aki feleségeit elteszi láb alól. Számtalan zenei feldolgozás, film, irodalmi mű született az ősi történetből. A Kékszakáll attól végtelenül szórakoztató és velőtrázó is egyben, mert a nagyhatalmi, önmaguk bűvöletében élő férfiakat neveti ki, az egyszeri ember leleményességét élteti. Offenbach operettje egy királyságban játszódik, mi azonban átemeljük más közegbe, hogy a nézők közelebb érezhessék magukhoz. Az ’50-es évek amerikai stílusú nagyvállalati világa a helyszín, a pimasz igazgatók és az igyekvő titkárnők közege.” – emelte ki.

Kékszakáll olvasópróba – Lőrinczy György, Székely Kriszta

Az előadás zenei vezetője, egyik karmestere, Dinyés Dániel Offenbach-hoz fűződő viszonyáról is szót ejtett, elmesélte a zeneszerző életútját, többek között azt a tényt is, hogy Offenbach valójában Kölnben született Jacob Eberst néven németországi zsidó családban, nagyapját a város kántoraként ismerték. Igazi csodagyerek lévén már 9 évesen csellózott, ezért nagyapja Párizsba küldte, ahol egy sikertelen felvételi után csehókban muzsikált. Ekkor jött rá, hogy valójában milyen jól komponál. A párizsi nagyszínház zenekarában kapott munkát, ahol kis idő elteltével már karmesterként dolgozott. Közben folyamatosan komponált, dalai híressé váltak, előszeretettel fordított ki komoly témákat, politikai kabarékat írt. Nevét Jacques Offenbach-ra változtatta és színművei már jól mutatták az új irányt is: az operák vígjátéki vonalát. Igen, Offenbach volt az Operettszínház ‘névadója’, hiszen ő kezdte kis operának hívni a vígoperákat, azaz az operetteket. A Champs Elysées Mozartjaként emlegetett szerző valóban a műfaj nagypapája.”

Dinyés Dániel azt is elárulta, hogy Offenbach 102 színpadi művet írt, melyek közül jelenleg 69 elérhető, és ő ezeket bizony mind végig is hallgatta.

“Két és fél hónapig tanulmányoztam a műveit, és őszintén meglepett, hogy milyen zseniálisak, a szerző nem ismétli önmagát, egy kifejezetten szórakoztató, anekdotázó “nagypapa”. Friss, szövegközpontú műveit gyors tempójú dalok jellemzik. És ezt az érdekes pezsgést, sziporkát szeretnénk mis megfogni.”

Szacsvay László és Kállay Bori

Első ízben dolgozik az Operettszínházban Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem tanszékvezetője valamint Balázs Juli díszlettervező, aki Bodó Viktor állandó alkotótársa és elsősorban külföldön tevékenykedik és a dalszövegeket jegyző Máthé Zsolt, aki az Örkény István Színház társulatának színművésze, de több ízben írt már dalszövegeket színházi előadásokhoz. A fordítás és átdolgozás Lőrinczy Attila és Szabó-Székely Ármin munkája.

A jelmeztervező Pattantyús Dóra, aki a Kreatív kapcsolatokban is Székely Kriszta munkatársa volt. A világításért Bányai Tamás felel. Karigazgató Szabó Mónika, karmester Silló István.

Kékszakállt Boncsér Gergely és Vadász Zsolt alakítja. A Zeneakadémia jelenlegi hallgatói közül többen is komoly szerepekben mutatkozhatnak be. Bojtos Luca Fleurette-ként (mellette a társulat fiatal tehetsége Kardffy Aisha) lesz látható, Erdős Attila Kékszakáll személyi titkáraként lép színpadra, az első szereposztásban ezt a szerepet Peller Károly alakítja, míg Lusine Sahakyan Boulotte, a takarító lány figurájába bújik be, Bordás Barbara mellett.

Bobéche szenátorként Szacsvay László és Csuha Lajos, míg a szenátor feleségének szerepében a műfaj nagyasszonyai Kállay Bori, valamint Kalocsai Zsuzsa láthatóak.

Oscar Kendi Ludovik és Langer Soma, Saphir Dolhai Attila lesz, aki mellett Veréb Tamás debütál majd ugyanezzel a szereppel, míg Alvarez szerepében Horváth Dániel és Imre Roland látható majd.

Kékszakáll olvasópróba

Kékszakállról:

A feleségeit sorra fogyasztó, veszedelmes Kékszakáll története ismerős lehet a nézők számára. Jacques Offenbach sodró lendületű és színes operettjében váratlan és humoros szemszögből ismerhetjük meg a “házasodógép” figuráját. A fordulatos cselekményben egy igazi, hamisítatlan vígjátékhoz illően keverednek a szálak: szerelmesek kergetőznek, félreértések, intrikák és meglepő fordulatok követik egymást. Az ország zsarnok királya kitagadott lányát, Hermia hercegnőt akarja minden áron megtalálni. A hercegnő szerelmes lesz egy álruhás hercegbe, akibe egy parasztlány is belebolondul – a parasztlányt pedig Kékszakáll akarja magának. A helyzetet tovább bonyolítja Popolani, az alkimista, aki komoly titkot rejteget…

Offenbach, az “operett atyja” nem gyakori vendég a budapesti színpadokon, így a Kékszakáll bemutatása kivételes élményt ígér. A szellemes, szikrázó, életörömtől sugárzó zene, és a sűrű “filmszerű” cselekmény izgalmas alapanyagot nyújt egy olyan újszerű feldolgozáshoz, amely a meseszerű fordulatok mellett, azt is keresi, hogy mit jelenthet ma ez a furcsa szerelmi viszonyokról és hatalomvágyról szóló történet. Az előadást a Katona József Színház fiatal rendezője, Székely Kriszta állítja színpadra, aki sikeres prózai előadások mellett a Kreatív kapcsolatok című kortárs magyar operát és az Operaház Late Night sorozatának több darabját is rendezte.

Vass Kata / Színház.org

 

 
 

Kapcsolódó anyagok