“Épp olyan alapmese, mint a Hamupipőke” – Kékszakáll az Operettszínházban

2018 február 07. szerda, 10:00

Tudják, hogy kit neveztek kortársai a “Champs-Élysées Mozartjának”? És azt, hogy Veréb Tamás élete első operett szerepére készül?Illetve azt, hogy ez a Kékszakáll nem “az” a Kékszakáll? Most eláruljuk, mit érdemes tudni Offenbach kicsit sem vérfagyasztó, ám annál viccesebb operettjéről, mely februárban érkezik az Operettszínházba.

Kékszakáll története épp olyan alapmese, mint a Hamupipőke, vagy Csipkerózsika. Egy gazdag, hataloméhes férfi története, aki a feleségeit válogatott módszerekkel teszi el láb alól. Megannyi irodalmi és zenés feldolgozása ismert, még rajzfilm is készült belőle, de a leghíresebb változata kétségkívül Bartók Béla egyfelvonásos operája.

A Budapesti Operettszínház nézőinek azonban véres és komoly drámától nem kell tartaniuk, a teátrumban ugyanis az ismert történet mulatságos, vígjátéki verzióját tűzik műsorra február 23-ától.

Kékszakáll olvasópróba, alkotók és szereplők

Jacques Offenbach az egyik legnépszerűbb francia komponista, akit kortársai “Champs-Élysées Mozartjának” is neveztek. Színpadi művei az opera vígjátéki vonalát képviselik, és neki köszönhető az “operett” (= kis opera) elnevezés, így kis túlzással az Operettszínház keresztapjának is tekinthetjük.

Alkotásai sajnos ritkán hallhatóak magyar színpadokon, így a hiánypótló vállalkozással arra tesznek kísérletet, hogy Dinyés Dániel zenei vezető, a színház első karmestere segítségével elhozzák a hazai közönségnek a mester egyik legszórakoztatóbb operettjét. És hogy a sztori közelebb kerülhessen a ma emberéhez, az eredetileg egy királyságban, lovagok és parasztok között játszódó darabot az alkotók az ’50-es évek nagyvállalati miliőjébe ültették át.

A Máthé Zsolt humoros dalszövegeivel készült, Szabó-Székely Ármin, Lőrinczy Attila és Székely Kriszta által átdolgozott darabban jönnek-mennek majd a vállalati beosztottak, csinos titkárnők, aktatologatók, és még az is lehet, hogy a pizzát egy herceg hozza. Így válik ez a hatalomvágyról és bonyolult szerelmi viszonyokról szóló történet komédiává az Operettszínházban.

Székely Kriszta rendező

A december óta tartó próbafolyamattal az elmúlt időszakban számos díjjal kitüntetett, fiatal rendező, Székely Kriszta régi álma vált valóra. A Színművészeti Egyetem utolsó évében osztályfőnöke, Székely Gábor azt a kérdést tette fel növendékeinek, mik azok a darabok, amiket pályájukon mindenképp szeretnének majd megrendezni. A szinte kötelező Shakespeare és Csehov művek felsorolása után Székely Kriszta akkor azt mondta, egyszer mindenképpen szeretne színpadra állítani egy operettet.

“Teljesen komolyan gondoltam, de nem tudom, bárki is komolyan vette-e rajtam kívül. Nagyon izgalmasnak tartom ugyanis azt a kihívást, hogy egy ennyire nagy múltú, ilyen sok tradícióval rendelkező műfajt hogyan lehet úgy felfrissíteni és megújítani, hogy azt a klasszikus közönségréteget, amelyik az operett szerelmese, ne elidegenítse, hanem épp ellenkezőleg, emelje a színházi élményét.” – mesélte a rendező.

Nemcsak a Kékszakáll színrevitelének módja, de a szereposztás is igazi meglepetéseket tartogat. Vendégként érkezik a Katona József Színház Jászai Mari-díjas művésze, Szacsvay László, aki Bobéche szenátort alakítja majd a társulat tagjával, Csuha Lajossal váltásban.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel megvalósuló együttműködés keretében az előadásban a Zeneakadémia jelenlegi hallgatói közül többen is komoly szerepekben mutatkozhatnak be. Bojtos Luca Fleurette-ként debütál, váltótársa Kardffy Aisha, Erdős Attila Kékszakáll személyi titkáraként lép színpadra, ő a színház vezető szólistáját, Peller Károlyt váltja majd, míg Lusine Sahakyan Boulotte, a takarító lány szerepét ölti magára, akit az első szereposztásban Bordás Barbara alakít.

Boncsér Gergely a próbán

A címszerepet a színház két vezető klasszikus tenorja Boncsér Gergely és Vadász Zsolt játssza. Oscar, a szenátor főtanácsadója Langer Soma és Kendi Ludovik, míg Clémentine, a szenátor felesége az operett műfaj két igazi nagyasszonya, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa lesz. Saphirként Dolhai Attila mellett Veréb Tamás mutatkozik be, akinek – bár nem áll messze tőle a műfaj, hiszen diplomáját klasszikus ének szakon szerezte – ez az első operett szerepe.

Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem tanszékvezetője először dolgozik az Operettszínházban, csak úgy, mint Balázs Juli díszlettervező, aki Bodó Viktor állandó alkotótársa és a dalszövegeket jegyző, Máthé Zsolt, akit az Örkény István Színház társulatából ismerhetnek a nézők.

A jelmeztervező Pattantyus Dóra, aki a Kreatív kapcsolatokban is Székely Kriszta munkatársa volt, a világításért pedig Bányai Tamás felel. Karigazgató Szabó Mónika, Dinyés Dániel mellett a másik karmester Silló István.

Forrás: Budapesti Operettszínház