Készül az István, a király – Olvasópróba az Operettszínházban

2018 május 29. kedd, 11:08

Augusztusban a bajai Petőfi-szigetre érkezik Székely Kriszta rendezése. Államalapító királyunk szerepét Kocsis Dénes alakítja, míg Koppány bőrébe Dolhai Attila bújik.

A rockopera ősztől beköltözik a Nagymező utcai teátrumba is, ahol Veréb Tamás és Feke Pál is bemutatkozik István és Koppány szerepében. Szörényi Levente és Bródy János kultikus művének olvasópróbáján jártunk.

Székely Kriszta, Bródy János, Szörényi Levente, Rosta Mária, Lőrinczy György / Fotó: Gordon Eszter

Lőrinczy György a darab olvasópróbáján köszöntötte az alkotókat, mások mellett Szörényi Leventét, Bródy Jánost, valamint Rosta Mária producert, a Zikkurat Színpadi Ügynökség ügyvezetőjét, és a művészeket. A Budapesti Operettszínház főigazgatója elárulta, Makláry László főzeneigazgató akár csak harmincöt éve, 2018-ban is a rockopera zenei vezetője lesz.

“Amikor Rosta Mária producerrel találkoztam, ugyanazt fogalmaztuk meg az előadással kapcsolatban: rég nem született olyan kőszínházas produkció a rockoperából, mely hosszú ideig repertoáron maradhat, ráadásul a fiatal generáció akár matiné előadásban kedvező áron is megtekintheti. Büszke vagyok arra, hogy bemutathatjuk az István, a királyt, melyből Székely Kriszta rendezésében fiatalos és lendületes produkció készül. Szörényi Levente és Bródy János műve aktualitásából nem veszített semmit, és szerintem így lesz ez a következő évtizedekben is, hiszen rólunk, a történelmünkről szól.” – tette hozzá Lőrinczy György.

Fotó: Gordon Eszter

Rosta Mária úgy fogalmazott: “Nagyon örülök, hogy együtt dolgozunk az Operettszínházzal, bár 35 évet vártam erre az igenre, eddig ugyanis producer cégemmel mindig “hátraléptünk”. Most úgy érzem elsőosztályú szereposztás született, több művésszel régóta szerettem volna együttműködni. Számunkra fontos volt, hogy ki állítja színpadra a darabot és úgy vélem a legjelentősebb mondanivalóval rendelkező, a legérdekesebb és az elődökhöz képest legizgalmasabb rendező, Székely Kriszta kapta meg a feladatot. Ő az, akit másnak, formabontónak tartok.”

Székely Kriszta megköszönte a bizalmat és hangsúlyozta, a művet ő is szüleinek köszönhetően – a kocsiból, a nappaliból, a családi tábortüzek mellől – ismeri és szereti, zenéje gyermekkora óta része az életének.

“Az István, a király története nagyon pontos és jól kiválasztott pillanata a magyar történelemnek, melynek nehézségei végig kísérik életünket ma is. Izgalmas erről a témáról gondolkodni. A történelmi háttér mellett az egyén sorsa – a hatalom és döntések árnyékában-, szintén hangsúlyos szerepet kap majd az előadásunkban, hiszen a fiatal István jellemfejlődését is láthatjuk egy komplex és nehéz helyzetben. Igyekeztünk egy kortalan világot megjeleníteni a színpadon, hogy a történet esszenciális lényegére figyelhessenek a nézők és még véletlenül se aktuálpolitizáljunk.” – mondta.

Fotó: Gordon Eszter

A szerzők is részt vettek az olvasópróbán, Bródy János el is mesélte, hogy a ‘70-es évek elején kezdtek el a darabbal foglalkozni, és bár az első operettszínházi bemutató végül nem jött létre, filmgyári produkcióként megvalósulhatott a mű. Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján később dupla nagylemezt írtak, és az első, városligeti premiert követően került csak színházba az István, a király.

“Mivel lemezre készítettük a rockoperát, színházi formáját azóta is keresi a darab, illetve különféle formákban meg is találja. Nincs eredeti István, a király, csak eredeti hangok léteznek, melyek mindenkinek beégtek a fülébe. Az ősbemutató után fantasztikus jelzőket, kritikákat kaptunk, de én azt mondtam, ha majd 30 év múlva is játsszák, akkor elhiszem, hogy valóban sikeres lett.  És most itt vagyunk: új generáció rendezi, adja elő, és legfőképp’ új generáció nézi majd.Szeretném ha számukra is meghatározó élménnyé válna a produkció.” – fűzte hozzá.

Fotó: Gordon Eszter

Szörényi Levente arról ejtett szót, történelmi események kísérték az István, a király kőszínházas bemutatóját. Boldizsár Miklóssal, a szegedi 1984-es előadást követően döntöttek úgy, hogy a rockoperát színházban, rendes technikával, színészekkel is műsorra kellene tűzni.

“Szerettük volna,ha kiderül, van -e a darabnak belső értéke, vagy csupán egy sikeres happening, amit előadtunk a Városligetben. A kőszínházas bemutatóhoz azonban  akkoriban felsőbb politikai igenre is szükség volt,  de mivel az István, a király a magyar történelemről szól, és magas minőségben készült, a darabnak a Nemzeti Színházban adtak helyet” – mondta.

Rosta Mária azt is hozzáfűzte, hogy a Nemzeti Színházas előadás volt az első magán produkció a magyar színházi életben..

Az István, a királyt a a bajai Petőfi-szigeten mutatja be a Budapesti Operettszínház augusztus 24-25-26-án, majd a zenés darab ősztől beköltözik a Nagymező utcai teátrumba is, ahol kettős szereposztásban tartják a premiert.

Fotó: Gordon Eszter

Istvánt Kocsis Dénes és Veréb Tamás játssza, Koppányt Dolhai Attila és Feke Pál alakítja. Saroltot Polyák Lilla és Siménfalvy Ágota kelti életre. Gubik Petra és Kálmán Petra Réka bőrébe bújik, a három magyar úr szerepében Mészáros Árpád Zsoltot, Szabó P. Szilvesztert, Langer Somát, Kiss Zoltánt, Pálfalvy Attilát és Földes Tamást láthatják. Torda váltott szereposztásban Szomor György és György Rózsa Sándor, Laborc Kerényi Miklós Máté, Gizella pedig a nemrég a Pesti Broadway Stúdióban végzett Maros Bernadett valamint a még stúdiós Zámbó Brigitta lesz.

Koppány feleségeit, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Fekete-Kovács Vera, Ábrahám Gabriella, Bódi Barbara és Faragó Alexandra alakítja. A német lovag, Vecellin szerepében Gömöri András Máté és Barkóczi Sándor lép színre. Asztrik főpapot Homonnay Zsolt és Magócs Ottó kelti életre.

A koreográfusok Bodor Johanna és Lénárt Gábor, a rockoperát Makláry László és Szabó Mónika vezényli, a díszletet Cseh Renátó, a jelmezeket Pattantyus Dóra tervezi, az előadás művészeti konzulense Szabó-Székely Ármin.

V. K. / Színház.org

 
 

Kapcsolódó anyagok