Swingoperett – Az Operettszínház szólistái a Benczúr kertben

2018 június 24. vasárnap, 14:25

Június 27-én a Benczúr kertben láthatják a Swingoperett című estet, melyen – egyebek mellett – Ábrahám Pál, Kálmán Imre és Zerkovitz Béla dalait és más operettslágereket is énekelnek swingre hangolva az Operettszínház szólistái: Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Simon Panna, Homonnay Zsolt, Bálint Ádám.

Bársony Bálint szaxofonművész és zenekara kíséri őket, aki az Amerikai komédia és A chicagói hercegnő című előadások után ismét bizonyítják: az operett és más műfajok kiválóan megférnek egymás mellett.

Fischl Mónika és Homonnay Zsolt

A szereplők szavaival a Swingoperettről:

Homonnay Zsolt, aki 1997-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakán. Rendszeres szereplője az Operettszínház legnépszerűbb produkcióinak. Mindemellett ír és fordít dalszövegeket is.

“A Swingoperett afféle crossover zene: keresztezi a zenei világokat, de megtartja az egyes zenei stílusok, műfajok értékeit. Vagyis nem sérül az operett zeneisége, sem a swingé, sőt, inkább erősítik egymást a hangzások. Ez a harmónia voltaképpen teljesen természetes. Ugyanis például Kálmán Imre, Ábrahám Pál vagy Lehár Ferenc dallamvilágára hatottak a korabeli amerikai zenék is. Például Kálmán Imre A chicagói hercegnő című operettjébe – a húszas évek legvégén született – jazzes amerikai stílust is belekomponált úgy, hogy ütköztette a bécsi valcervilágot és az amerikai jazzt, amely Európában akkortájt még forradalminak hatott, és éppen igyekezett utat törni magának ezen a kontinensen is. Kálmán Imre ugyanakkor ezzel azt is megmutatta: a különbözőségek ellenére miként tud eggyé válni a két zenei kultúra hangzása.”– mesélte Homonnay Zsolt a Swingoperett kapcsán.

Szerinte egy régi zenés amerikai film olyan, mint egy „amerikai operett”.

“Nyilván nem a bécsi világot tükrözve, hanem, mondjuk, a New Orleans-it. Merthogy a zene mégiscsak ugyanonnan merít, az emberi érzésekből, amelyek mindenhol ugyanazok – a zenei közegtől függetlenül.” – mondta.

Homonnay Zsolt

Hozzáfűzte: “Amikor hozzákezdtünk a Swingoperetthez, pontosan ezt tartottuk szem előtt, azt, hogyan tud ez a swinges, jazzes zenei világ az operettbe „észrevétlenül” bekúszni, a két műfaj miként tud egyszer csak összesimulni, és együttes hangzásban megszólalni az, ami addig különbözött. Mondjuk, Zerkovitz Béla Mi, muzsikus lelkek című dalánál a mi előadásunkban megszólal a szaxofon, és a kicsit bossa novás jazzes hangszerelés ad új színt a dal világának, ám ez nem nyomja el az operett alapadottságait. Mindenesetre a műfajok egymásba illesztése ily módon vagy hasonlóan – trenddé is vált. Ha csak azt vesszük: Michael Bublé elementáris módon tört be Európába a Frank Sinatra-féle pop-dzsessz zenei világ újragondolásával. Szóval ennek tényleg van egy reneszánsza, csak nyilván hozzájön még az, amit technikailag manapság hozzá tudunk adni hangszerek révén, hangszerelésekben, hangszínekben. Modernebb az egész.”

Homonnay Zsolt úgy véli, minden dal mögött van legalább egy történet, amely inspirálta a dal keletkezését. Ő tehát kutatja az adott dal kialakulásának hátterét is, fontosnak tartja akár a zeneszerző privát érzéseit, akár a társadalmi környezetet, amelyben megszületett a zenemű. A különféle zenei határok feszegetése, átjárhatósága és átjárása – úgy, hogy közben ne roncsolódjanak az egyes stílusok – régóta érdekli. Szakdolgozatát a színművészeti egyetemen arról írta: miként hatottak egymásra a zenei irányzatok, hangzások, egyebek mellett az operett és a musicalrevü, a musical comedy.”

Fischl Mónika és Homonnay Zsolt

A Swingoperettben fellép Fischl Mónika is, aki a Budapesti Operettszínház primadonnája 1997 óta. Annak idején operaénekesként kezdte a zenei pályáját, miután elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát. Aztán beleszeretett operett műfajába. Idén bekerült A kultúra 50 arca közé: ők azok, akikről egy szakmai zsűri konszenzussal kimondta: az előző évben jelentős hatással voltak a kulturális életünkre, s „itt és most” érdemes figyelni rájuk a színház, a zenés színház, a tánc, a film, az irodalom, a klasszikus zene, a képzőművészet, a jazz és a folkzene területén. A kultúra 50 arca – KULT50 a Fidelio programmagazin külön kiadványa, amellyel a tehetséget, a tehetséges emberek munkáját is ünneplik.

Fischl Mónika a Swingoperett kapcsán elárulta:  „Egy időben azt gondoltam, az operett zárt rendszerű zene, kötöttek a szabályai, nem tud más műfajjal, stílussal keveredni. Aztán rájöttem: ez nem így van. Onnantól vágytam arra, hogy a Csárdáskirálynőt kicsit áthangszerelve is elénekelhessem. Bársony Bálinték zenei változatában ez most lehetségessé is vált a Swingoperettben. Az operett határai tehát szélesíthetők. Ábrahám Pál zenéi pedig kicsit olyanok is, mint a régi amerikai filmzenék, amelyekhez a swing is kapcsolódott részben.”

Fischl Mónika

Hozzátette: “Maga a zene – amely érzésekből fakad és érzéseket vált ki – teszi éppen átjárhatóvá a hanghatárokat. Másrészt: mivel változik a technika, voltaképpen minden kor újrahangszereli az előző korok zenéit. Michael Bublé újraértelmezte a régi idők dzsesszes, swinges számait. Amúgy rajongok is Bubléért. A Swingoperett miközben dzsesszes, megtartja az operett klasszikus értékeit: hangszerelésében ma, amely révén a fiatalokhoz is közel kerülhetnek régi dalok. Lehet új utakat keresni az operettjátszásban, szükség is van arra, hogy új generációk is felfedezzék maguknak ezt a műfajt, de azért a modern értelmezések mellett a klasszikus, régi mintáknak is meg kell maradniuk. Példa rá A chicagói hercegnő, amelyet két éve mutattunk be az Operettben Béres Attila rendezésében, és példa erre most a Swingoperett is.”

A Benczúr Kerti Esték nyári rendezvénysorozatot – amely június 23-tól augusztus 8-ig tart – a Fidelio programmagazin és a Rózsavölgyi Szalon közösen szervezi. Együttműködő partner még a Magyar Posta Zrt. Postakürt Alapítványa.

 
 

Kapcsolódó anyagok