Egy éj Velencében – Strauss nagyoperettjéből készül előadás Sopronban

2018 augusztus 17. péntek, 9:00

Ha nem rivalizál édesapjával ifjabb Johann Strauss, talán nem is írja meg az Egy éj Velencében című, legnagyobb sikerű nagyoperettjét. Az előadás augusztus 24-én, 25-én, 26-án látható a fertőrákosi barlangszínházban németül, majd ősztől magyarul a Soproni Petőfi Színházban is műsoron lesz.

Egy éj Velencében / próbafotó

Egyes források szerint Strauss részben Sopronban komponálta ezt a művét. A most készülő soproni előadás főbb szerepeiben Szolnoki Tibor, Vadász Zsolt, Domoszlai Sándor, Zsadon Andrea és Teremi Trixi látható. A koreográfus Demcsák Ottó, a díszlet  Frieder Klein  /Opernhaus  Graz/ a jelmez Tóth Barna nevéhez fűződik. A produkció a Soproni Petőfi Színház következő évadában felnőtt bérletben magyarul tekinthető meg.

A produkció művészeti vezetői Szolnoki Tibor és Zsadon Andrea. Az előadás rendezői alapjait Prof. Dr. Robert Herzl rakta le. Ennek alapján dolgozik most a soproni stáb a két népszerű művész vezetésével, akik szerepelnek is majd az előadásban, melyet németül és magyarul is játszották már.

A darab több mint 120 éve keletkezett, és a legkülönbözőbb átdolgozásokban mutatták be. A nézők most  F.Zell és Richard Genée szövegkönyve és az eredeti zenei változat szerinti előadást láthatják zenekarral, valamint kórussal megerősítve.

Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor / Egy éj Velencében / próbafotó

Az operett legkiemelkedőbb remekműve

A zenei vezető  Oberfrank Péter, aki nagy lelkesedéssel dolgozik a csapattal. A korabeli kritikusok egyébként úgy vélték, ebben a műben több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában. Talán nem véletlen, hogy az operett legkiemelkedőbb remekművének tartják az Egy éj Velencében alkotást, amelynek keretében találkozik számtalan stílus: a keringő és a tarantella, a polka és a canzonetta.

A színészek az igényes, pompás zene mellé nagy érzelmeket, szenvedélyeket felvonultatva varázsolják a közönség elé Velencét, a Szent Márk teret, az álarcosbáli forgatagot, az olasz temperamentumot és persze a vidámságot, a humort, hiszen a darab, mint a legtöbb bécsi operett egy francia komikus opera, az 1860-as Le Chateau trompette alapján készült.

Egy éj Velencében / próbafotó

Egy éj, Velence: Strauss titkai

A Strauss családban zajló verseny apa és fia között számtalan remekmű kiváló táptalajaként vonult be a zenetörténetbe. Ifjabb Johannt banki pályára szánták, de ő titokban vett hegedűórái után remek komponistává vált és húszévesen már édesapja vetélytársaként lépett színpadra. Ez a verseny a családfő haláláig tartott. Formálisan ugyan egy idő után kibékültek, de az ifjabb Strauss soha nem csatlakozott az idősebb zeneszerző, az udvari bálok igazgatójának, karmesterének zenekarához, hiába hívták oda.

Az idősebb Strauss művei közül talán a legismertebb a Radetzky-induló, míg fia forradalmasította a műfajt, megteremtette a “táncoperettet”, amelyben a tánc hordozza a cselekmény fő részét. Új dimenzióba helyezte a stílust.

A Kék Duna keringővel pedig korszakosan tarol a mai napig. (Érdekes, ez a műve a bécsi bemutatón nem nyerte el a közönség tetszését, gyakorlatilag megbukott és a párizsi átütő sikere után jött igazán divatba). Olyan nagy sztárként, idolként tartották számon, hogy 1872-ben egy amerikai turnén a gázsija százezer dollárra rúgott. Titkának tartották a remek hangszerelési technikáját, melyet Wagner és Brahms is csodált.

Egy éj Velencében / próbafotó

A mű számtalan feldolgozást élt meg az évek során

Tizenhat operett szerzőjeként emlegetik, s ezek közül tizenötnek Bécsben, a Theater an der Wienben volt az ősbemutatója. Az egyetlen kivétel épp az Egy éj Velencében, amelyet Berlinben vittek színre 1883. október 3-án, Strauss vezényletével, mert ő összekülönbözött az osztrák igazgatóval.

A mű számtalan feldolgozást élt meg az évek során, készült belőle magyar film is Cziffra Géza rendezte. Szerepelt benne Gózon Gyula, Gombaszögi Ella és Csortos Gyula. A darab népszerűségére jellemző, hogy 1966-ban itthon rádióváltozatban is műsorra tűzték mégpedig Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit és Ilosfalvy Róbert főszereplésével, úgy, hogy a prózai részeket színészek (Váradi Hédi, Gombos Katalin, Kállai Ilona, Zenthe Ferenc) játszották.

Kevesen tudják, ezt az operettfelvételt, illetve részleteit szinte minden évben műsorra tűzte a Magyar Rádió. Összesen 23-szor hallhatták a nézők. A teljes felvétel utoljára 1988-ban hangzott fel az éter hullámain.

Forrás: fotók: Soproni Petőfi Színház