Ma van a Magyar Operett Napja

2018 október 24. szerda, 15:15

A műfaj elkötelezettjei 2002-ben Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján A Magyar Operett Napjává nyilvánították október 24-ét.

 

Ezen a napon halt meg másik híres operettszerzőnk, Lehár Ferenc. A Budapesti Operettszínházban a Magyar Operett Napja alkalmából idén is gálaműsort rendeznek október 24-én, mások mellett Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt, Boncsér Gergely szereplésével. Az esten ünnepi díjátadóra is sor kerül, átadják elismeréseiket az Évad Operett Színésze, az Évad Musical Színésze és az Évad Legígéretesebb Ifjú Művésze kategóriában, valamint a Musica Hungarica Kiadó Életmű- és Nagydíja is gazdára lel.

Lehár Ferenc és Kálmán Imre

Az Operett!

Az operettben (a szó kis operát jelent) a párbeszédek énekszámokkal és táncbetétekkel váltakoznak, a műfaj sajátossága a dallamos, fülbemászó zene, a fordulatos történet, a látványos díszlet és jelmez. Születésekor a nagyváros tömegszórakozását szolgálta, de a könnyed történettel gyakran társadalmi szatíra és gúnyos hang párosult. Első igazi mestere a német születésű francia Jacques Offenbach, a “Champs-Élysées Mozartja” volt, akinek leghíresebb műveit – Orfeusz az alvilágban, Szép Heléna – sokszor állították színpadra itthon is.

A műfaj gyorsan meghódította az Osztrák-Magyar Monarchiát, de közben át is formálódott: a soknemzetiségű birodalom népeinek zenéjéből és táncaiból – valcer, polka, mazurka, csárdás, verbunkos és cigányzene – merített, a táncbetétekben a francia kánkánt a keringő váltotta fel, Magyarországon a népszínművek hatása is jelentős volt.

Magyar nyelven először 1860. szeptember 22-én játszottak operettet, Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című művét. Két évvel később megszületett az első magyar operett is: A szerelmes kántor zenéjét Allaga Géza komponálta, a librettót Bényei István jegyezte. 1864-ben elkészült az első háromfelvonásos magyar operett.

Magyarország, az “operett-nagyhatalom”

Magyarország hamarosan “operett-nagyhatalom” lett, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő darabjai itthon és külföldön is hatalmas sikert arattak. Az első külföldön is hódító magyar operett 1902-ben Huszka Jenő Bob hercege volt, ezt követte Lehár Ferenc műveinek diadalútja (A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa). A legismertebb magyar operett minden kétséget kizáróan Kálmán Imre Csárdáskirálynője. Az operett műfaját többször temették, nevezték elavultnak, népszerűsége mégis töretlen.

Budavári Palotakoncertek / fotó: Gordon Eszter

Az operettek jelen idejű üzenetet hordoznak

A mai operettelőadások nem a 20. vagy a 19. század nosztalgikus lenyomatai, a művek ugyan különböző korokban születtek, de az igényes előadások mindig érvényes, jelen idejű üzenetet, életérzéseket hordoznak.

A műfaj az Operettszínház jóvoltából él és virul itthon és a nagyvilágban. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert, Ábrahám Pál munkásságával az operett műfaja felzárkózott az opera mellé, Plácido Domingótól Anna Netrebkóig világsztárok éneklik szívesen e dallamokat.

Ma este az M5 kulturális csatornán 21.55-től láthatják az Én és a kisöcsém című operett is!

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Színház.org