A magyar operett történetéről jelent meg könyv

2018 november 26. hétfő, 14:15

A magyar operett címmel jelent meg kötet a Holnap Kiadó gondozásában; Winkler Gábor legújabb, gazdagon illusztrált könyve a kezdetektől napjainkig mutatja be a műfaj fejlődését.

Mint a könyvet bemutató hétfői budapesti sajtótájékoztatón elhangzott, Winkler Gábor nem csak mint orvos ismert széles körben: évek óta szenvedélye a zene és a zenés színház. Legújabb kötete bemutatja az operett fejlődését a kezdetektől napjainkig, végigvezet legfontosabb színészeinek arcképcsarnokán és megismertet az operett szolgálatába állt színházakkal.

A több zenei könyvet is jegyző Winkler Gábor elmondta, hogy az operák felől közelített az operetthez, mindkét műfaj közel áll hozzá. Hozzátette: az operett nem tartozik a könnyű zenés műfajok közé, sokszor nehezebb színre vinni, mint egy operát, hiszen összetettebb, nagy szakmai felkészültséget igényel az alkotóktól.

A szerzőt a kiadó kérte fel a magyar operett történetének megírására.

A Kálmán Imre Teátrumban tartott eseményen Vadász Dániel, a kötetben külön fejezetet kapó Budavári Palotakoncertek producere elmondta: a könyv hiánypótló, jól lehet tájékozódni benne, sok képpel színesített, szórakoztató olvasmány.

Nacsa Olivér, a fesztivál másik producere arról beszélt, hogy régi adósságot törleszt a könyv, hiszen ilyen átfogó irodalom, ennyi érdekes háttéranyagot tartalmazó mű régen készült a magyar operettről.
“Az operett egyfajta reneszánszát éli” – mondta, hozzátéve, hogy a rendszerváltás után elindult a műfaj “visszatérítése a megfelelő mederbe”, az operett sokadik virágzását éli.

Oszvald Marika arról beszélt, hogy a könyvből megismerheti az elődöket, ami azért is fontos számára, mert így adják tovább egymásnak a stafétabotot. Peller Károly színművész elmondta: a könyv átfog mindent, ami a műfajjal kapcsolatos.

A magyar operett – ajánló a könyv elé:

“A magyar operettet ma hungarikumként tartjuk számon. Ám jószerével csak néhány ismertebb szerző népszerű, a rendszeresen színpadra kerülő művek száma alig éri el a húszat. Megszületésük körülményeit igazán csak a kutatók ismerik. Különbséget kell tennünk a magyarországi operettjátszás kezdetei és a magyar operett megszületése között. Az operettjátszás ugyanis francia és bécsi darabok itthoni színpadra kerülésével megelőzte a műfaj hazai kialakulását. Több forrás egybehangzó adatai szerint Magyar- országon, 1859 nyarán csendült fel először operettmuzsika: Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című egyfelvonásosának német nyelvű előadásával.

Az operett a „zenés színpad mostohagyermeke” – vagy a Gáspár Margit írónőtől származó elnevezéssel „a múzsák neveletlen gyermeke” – sokarcú, ám napjainkban gyakran bizonytalan megítélésű műfaj. Nem kétséges, hogy az operett népszerűsége a polgári társadalmak többségében egyre nő. Művelői szerint a legnehezebb zenés színpadi műfaj, hiszen szereplőinek a próza, az ének és a tánc egységét kell megvalósítaniuk, mindezt költséges színpadi környezetben, nagy statisztériával, kórussal és tánckarral.

A cselekmény sokszor kitalált helyszínen és környezetben játszódik, átszőve a társadalomról szóló kritikával, nem ritkán leplezetlen gúnnyal. Az operett szívesen kalandozik el az erotika világába is, hol szándékoltan kétértelmű, hol kifejezetten frivol hangvételével.
Könyvünk bemutatja a műfaj fejlődését a kezdetektől napjainkig, végigvezet legfontosabb színészeinek arcképcsarnokán és megismertet az operett szolgálatában állt színházakkal.

A kötet gazdag illusztrációs anyagot, szakkifejezések magyarázatát, képek jegyzékét, a felhasznált irodalmat, operettcím és névmutatót is tartalmaz.”

Forrás: MTI, Operettszínház, Színház.org