Állami áruház, a habos-babos csodapalota – Benkó Bence és Fábián Péter operettet rendez Kecskeméten

2019 február 28. csütörtök, 7:00

Idén sem marad operett nélkül a kecskeméti színház közönsége. A társulat az 1950-es évek legendássá vált propaganda-operettje, az Állami áruház bemutatójára készül. Az előadást Benkó Bence és Fábián Péter rendezik, a k2 független színházi műhely fiatal rendezői, művészeti vezetői. Velük készült interjú a készülő produkcióról, első kecskeméti élményeikről.

AJÁNLÓ A DARAB ELÉ:

“Halló, halló, figyelem! Áruházunk tíz perc múlva nyit. Készüljetek! Előre a Minisztérium zászlajáért!”

A Diadal Áruház szorgos eladói vígan készülődnek a nyitáshoz. Percre sem restek, hiszen a tét óriási: idén melyik áruház nyeri el a Minisztérium zászlaját? A diadalhoz közös nevezőre kell jutni a nagy kérdésben, hogyan is kell eladni. Kocsis Feri, a moszkvai tanulmányútjáról visszatérő eladó az új időknek új dalaival tér vissza hőn szeretett áruházába. Azt állítja, a vevőnek csak azt kell eladni, amire szüksége van. Ezzel szemben Dániel kartárs, a női konfekció osztály vezetője azt mondja, a vevőre rá kell vetnie magát az eladónak, mint a tigris, és rásózni a legdrágább holmit. A kapitalizmus vad csökevényei szállnak harcba tehát a szocialista termelés józan következetességével…

Ferinek mindemellett szembe kell néznie az áruház külső és belső ellenségeivel is. Hol az imperialista uszító Amerika Hangja Rádió, hol a titkon reakciós vezérigazgató a soros. És hogy jut idő ennyi munka közt a szerelemre is?! Az’ 50-es évek legendássá vált propaganda-operettje, az Állami Áruház egy olyan vidám korról regél, amelyről nem vidáman regélni halálos bűn. Ideje elővenni.

fotó: MTI/Ujvári Sándor

VILLÁMINTERJÚ:

– Néhány éve kőszínházakkal is dolgoztok. Milyen előzmények után kerültetek kapcsolatba a kecskeméti társulattal?

 

Fábián Péter: – Korábbról ismerjük Réczei Tamást, kaposvári egyetemistaként jártunk a kecskeméti Szín-Tár fesztiválon, Rusznyák Gábor tanított bennünket az egyetemen. Cseke Péter színigazgató egy éve keresett meg bennünket, hogy rendezzünk operettet a színháznak.

Eredetileg a Fekete Péter zenés előadás volt műsoron. Miért történt darabcsere?

Benkó Bence: – Kiderült, hogy a Fekete Péterrel nem dolgozhatunk olyan módon, ahogyan szerettünk volna. Jogi akadályokba ütköztünk. Ez fájdalmas felismerés volt a számunka.

Fábián Péter: – Mi általában úgy dolgozunk, hogy átírjuk a darabokat. A Fekete Péter jogtulajdonosa azonban ragaszkodott egy korábban bemutatott előadás szövegkönyvéhez, ami távol áll a mi ízlésünktől, így erről a darabról le kellett mondanunk. Így esett, hogy másik operettet választottunk.

fotó: MTI/Ujvári Sándor

Az Állami áruházat legtöbben filmként ismerik, ám eredetileg ez egy színpadra íródott operett. Az első verzióhoz képest mennyire gondoljátok újra a történetet?

Benkó Bence: – A filmet mi is láttuk, illetve hallottunk az operett legendás kaposvári előadásáról. Ezt 1976-ban, Ascher Tamás rendezte, a Csiky Gergely Színházban. Izgalmasan alakult a történet, az előadást akkor be is tiltották. Mi először az Ascher Tamás által rendezett verziót olvastuk. Amivel jelenleg dolgozunk, az ennek a szövegkönyvnek egy rövidített változata, amit 2011-ben, Győrben vittek színpadra. A rendezésre készülve magát a filmet is megnéztük, gondolkodva azon, hogy lehetne az Állami áruházból egy saját verziót létrehozni.

Fábián Péter: – Maradunk az ötvenes években, az adott kor egyfajta idealizált állapota jelenik meg a színpadon. Annyira rendben lesz minden, hogy az már gyanús. Az eredeti operettben sem jelentek meg az akkori jelenkor árnyoldalai, mintha nem is lettek volna. Erre mi most próbálunk minimálisan reflektálni.

A színlap szerint kilenc egyetemi hallgató játszik az előadásban. Kik ők, milyen velük dolgozni?

Fábián Péter: – Harmadéves színművészetis hallgatók, Cseke Péter és Réczei Tamás kaposvári osztálya, akik jelenleg mind itt vannak a kecskeméti színháznál. A mostani próbafolyamattal párhuzamosan egy vizsgaelőadást is készítünk velük, aminek március elején lesz a bemutatója. Az Állami áruháznak jót tesz az a frissesség, amit a hallgatók képviselnek. Ezerrel beleállnak a próbafolyamatba, látszik rajtuk, hogy szeretik. Lelkesek a szereplési lehetőségtől, és nem elszontyolodtak azon, hogy ők a tömeg. Mindenkinek jut is valami villanás. Jó energiákat hoznak a próbákra.

 

fotó: MTI/Ujvári Sándor

Először rendeztek Kecskeméten. Első benyomások, élmények?

Benkó Bence: – Nem olyan régóta dolgozunk kőszínházakkal, így ezt a lehetőséget is kifejezetten vártuk. A társulat a kezdetektől nyitott arra, amit rendezőként próbálunk csinálni. Hamar partnereink lettek, és ez nem csak a színészekre, de az egész színházi csapatra igaz. Fontos még, hogy számunkra a színház a közönséget illeti. A magam részéről izgatottan várom, hogy a kecskeméti közönség mit szól majd az operettünkhöz.

Fábián Péter: – Önmagában az egy nagy főhajtást érdemel mind a színészek, mind a háttércsapat felé, hogy ezt a rendhagyó próbafolyamatot végigcsinálták velünk. Négy olvasópróbánk volt, és mindig más szerepekkel találkoztak a színészek. A megpróbáltatások össze is kovácsolták a csapatot. Motiválták arra, hogy most már csakazértis megcsináljuk négy hét alatt a három felvonásos nagyoperettet. Számomra pozitív élmény, hogy a kezdetektől tudtunk csapatban gondolkodni. Ha úgy tetszik, közösen építjük a szocializmust a színpadon. Működik a mindenki egy elve. Kialakult az „együtt toljuk” munkamorál, amiről a darab is szól. És ez ad egyfajta hitelességet az egésznek.

 

fotó: MTI/Ujvári Sándor

A premier március 1-jén lesz a Kelemen László Kamaraszínházban, a főbb szerepekben Dobó Enikőt, Koltai-Nagy Balázst, Szemenyei Jánost és Kovács Lottit láthatják.

Forrás: Kecskeméti Katona József Színház