“Olyan mintha a szereplők lelkét kottázták volna le” – Interjú Vágó Zsuzsival a Carousel – Liliomról

2019 április 19. péntek, 7:11

Molnár Ferenc leghíresebb műve, a Liliom alapján készült Carouselt április 26-tól a Budapesti Operettszínházban láthatják. A musical egyik főszereplőjét, Julie Jordant Vágó Zsuzsi kelti életre, akivel ösztönökről, Molnárról, egy nagyon jó próbafolyamatról és a tehetséggondozásról is beszélgettünk.

– Hogy érzed magad a főpróbahét kapujában?

– Lassan a finisbe fordulunk és ez a legizgalmasabb időszak. Az utolsó hetekben, talán a fáradtságnak is köszönhetően, én egy kicsit mindig összeomlok, de onnan újra épül, elkezd kinyílni és szárnyalni bennem a szerep.

– Béres Attilával közös gondolkodás mentén haladtok a próbákon?

– Sokadjára rendezi Liliom történetét, lépéselőnyben van velünk szemben, talán nagyobb is az elvárása, ami nem baj, hiszen ez inspirál, hajt előre minket. Folyamatosan gondolkodásra késztet és egy idő után nem is tudunk mással foglalkozni, csak a művel. Ha úton vagyok, mindig a darab végén elhangzó monológomat boncolgatom, ismétlem magamban, hogy később igazán megszülethessen a színpadon. Ez egy nagyon jó próbafolyamat.

Vágó Zsuzsi és Dolhai Attila a próbán / Fotó: Budapesti Operettszínház

– Klasszikus, az 50-es évek hangulatát idéző amerikai musicalre, vagy egy sokkal inkább a hazai nézőkre szabott előadásra készültök?

– Rendhagyó előadás lesz a Carousel. Minden nap úgy jövök be, mintha prózai darabot próbálnék. Ebben a darabban a dallam olyan mintha a szereplők lelkét kottázták volna le. Számomra eddig a zene egyet jelentett a „mankóval”, úgy éreztem amikor megszólal, magabiztosabbá válok, de ez szerencsére a múlté. Amikor fiatalabb voltam az ösztöneim irányítottak, később a gondolatiság került előtérbe és ennek a kettőnek az egyvelege számomra ma a zenés színház.

– Julie szerepében az ösztön vagy a gondolat kap nagyobb hangsúlyt?

– Miközben Julie alapvetően nagyon tudatos ember, ösztönlény is egyben. A Carousel-Liliom szereplői egyszerű emberek, nem beszélnek az érzelmeikről, ezáltal erőteljessé válik a metakommunikációjuk. Billy Bigelow és Julie szerelme csodálatos, de egyben hihetetlen is, hiszen a fiú csúnyán bánik a lánnyal, mégis elképesztő erő és szeretet áramlik Julie-ból. Ilyenkor megkérdőjeleződik bennem, hogy mi is valójában az igaz szerelem. Megpróbálom a lány szemszögéből szemlélni mindezt és megfejteni, miért nem szeretett még ki Billyből (Liliomból).

Fotó: Budapesti Operettszínház

– Mert ez egy földöntúli szerelem, ami nincs is kimondva.

– Ezért is nehéz megformálni, egyszerű, lecsupaszított megnyilvánulásait megjeleníteni. Béres Attila rendező kérésére Flórával szinte nem is gesztikulálunk, a gondolataink irányítják a játékunkat. A lelkünkön kell átengedni a zenét, a történéseket. Erre támaszkodhatunk és talán ettől is lesz a miénk mindez. (Julie-t váltott szereposztásban Széles Flóra játssza – a szerk.)

– Nem telepszik rád a szerep?

– Az utolsó héten Julie-val megyek haza, és vele is kelek. De azért van kontrollom szerencsére. Az előadás nyelvezete és az, hogy a mondatok igazzá váljanak általunk, nem egyszerű… De jó úton haladunk.

– A Hammerstein II és Rodgers-féle Carousel elsősorban a tengerentúlon aratott sikert, itthon kevésbé ismert…

– Igen, de a Molnári szöveg hatására a mi előadásunk talán eggyel szárazabb, rusztikusabb, de pont a szövegektől picit erősebb lesz talán, mint az eredeti Carousel. Nem a nagy amerikai musicalt visszük színre, de mi, színészként ezt most nagyon izgalmasnak tartjuk.

Peller Anna és Vágó Zsuzsi a próbán / Fotó: Budapesti Operettszínház

– Molnár Ferenc művei közel állnak hozzád?

– A Színház- és Filmművészeti Egyetemre annak idején az Üvegcipő egyik részletével felvételiztem. Szeretem Molnár karaktereit, kihívás őket játszani. Julie is nagyon érdekes figura és örülök neki mert azt gondolom új színt hoz a színészi palettámra.

– Kedveled az 50-es évekbeli musicalek világát, hallgatod esetleg a színfalakon túl is?

– Régen nagy musicallemez gyűjtő voltam, ma már kevesebb időm van erre. Ezt a világot kevésbé is ismertem, hallgattam. A bemutató után viszont letörölgetem majd a port a CD-kről, és azt hiszem egy érettebb lelki világgal fogom újra hallgatni rajongásom tárgyait.

– Hangtechnikailag milyen kihívások elé állít a Carousel?

– Szerencsés és ma már hálás is vagyok mert az Egressy Béni Zeneiskolában Eperjesi Erika színésznőtől, majd később Bátori Éva operaénekestől klasszikus hangképzést tanulhattam, a musical stílust pedig Toldy Máriától és Kővári Judittól sajátítottam el. A Carousel klasszikusabb éneklési technikát követel meg, ami a nézőknek is újat adhat majd tőlem.

Fotó: Budapesti Operettszínház

– Említed a mestereidet, most hol tanítasz?

– Musical hangképzést és zenés mesterséget tanítok a Pesti Broadway Stúdióban illetve amikor időm engedi, A Zenés Diákszínpad csapatának.

– Fontos számodra a tehetséggondozás?

– Nagyon fontos és úgy érzem, hogy bizonyos esetekben pont azok az alapok hiányoznak a fiatalok életéből, amelyeket én a miskolci Pécsi Guruló Színházi Egyesületben elsajátíthattam Szép Laci bácsitól. Ez a fajta tudás a színházról, a színjátszásról, alázatról, a színházi etikettről együtt kellene, hogy nőjön a művésszel, mert később nehéz pótolni. Próbálom a tanultakat továbbadni. Bár sok energiát igényel, nagyon szeretek tanítani, mert mindennél jobb érzés a saját munkámat is viszontlátni a fiatalok teljesítményében.

Vass Kata / Színház.org