Október 24-én ünnepeljük a Magyar Operett Napját

2019 október 24. csütörtök, 14:06

Október 24-én született Kálmán Imre, és ugyanezen a napon halt meg másik világhírű zeneszerzőnk, Lehár Ferenc. A dátumot 2002-ben a Magyar Operett Napjává nyilvánították, a Budapesti Operettszínház pedig a hagyományokhoz híven idén is nagyszabású gálaműsorral készül az évfordulóra.

Csárdáskirálynő az Operettszínházban / Fotó: Gordon Eszter

A színházi est során a teátrum színészei közreműködésével hangzanak el az operettirodalom legnagyobb slágerei. Az Operettszínház ünnepi gálaműsorában ma este színpadra lép mások mellett Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Kiss Diána, Lukács Anita, Bojtos Luca, Dancs Annamari, Szendy Szilvi, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Dénes Viktor, Erdős Attila, Laki Péter.

Az esten átadják elismeréseiket az Évad Operett Színésze, az Évad Musical Színésze és az Évad Legígéretesebb Ifjú Művésze kategóriában, valamint a Musica Hungarica Kiadó Életmű- és Nagydíja is gazdára lel.

Lehár Ferenc és Kálmán Imre

Idén is megrendezik Siófokon, Kálmán Imre szülőhelyén a Kálmán Imre Emléknapokat. A három napos fesztivál pedig a zeneszerző születésnapján, a Magyar Operett Napján kezdődik. Október 24-én 5 órakor nyílik az Operettcsillagok kint és bent című kiállítás a Kálmán Imre Kulturális Központban. A kiállítás anyaga a Veszprémi Petőfi Színház tulajdona, mely a II. Rátonyi Róbert Operettfesztiválon debütált.

Rátonyi Róbert mellett Honthy Hanna, Zentai Anna, Latabár Kálmán, Feleki Kamill és Németh Marika egykori fellépőruhái gazdagítják az Operettcsillagok című kiállítás anyagát, mely november 12-ig megtekinthető.

“Éljen a szerelem!” – egy kis operetthatározó:

Az operettben (a szó kis operát jelent) a párbeszédek énekszámokkal és táncbetétekkel váltakoznak, a műfaj sajátossága a dallamos, fülbemászó zene, a fordulatos történet, a látványos díszlet és jelmez. Születésekor a nagyváros tömegszórakozását szolgálta, de a könnyed történettel gyakran társadalmi szatíra és gúnyos hang párosult.

Első igazi mestere a német születésű francia Jacques Offenbach, a “Champs-Élysées Mozartja” volt, akinek leghíresebb műveit – Orfeusz az alvilágban, Szép Heléna – sokszor állították színpadra itthon is. A műfaj gyorsan meghódította az Osztrák-Magyar Monarchiát, de közben át is formálódott: a soknemzetiségű birodalom népeinek zenéjéből és táncaiból – valcer, polka, mazurka, csárdás, verbunkos és cigányzene – merített, a táncbetétekben a francia kánkánt a keringő váltotta fel, Magyarországon a népszínművek hatása is jelentős volt.

Magyar nyelven először 1860. szeptember 22-én játszottak operettet, Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című művét. Két évvel később megszületett az első magyar operett is: A szerelmes kántor zenéjét Allaga Géza komponálta, a librettót Bényei István jegyezte. 1864-ben elkészült az első háromfelvonásos magyar operett.

Csárdáskirálynő az Operettszínházban / Fotó: Gordon Eszter

Magyarország, az operett-nagyhatalom

Magyarország hamarosan “operett-nagyhatalom” lett, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő darabjai itthon és külföldön is hatalmas sikert arattak. Az első külföldön is hódító magyar operett 1902-ben Huszka Jenő Bob hercege volt, ezt követte Lehár Ferenc műveinek diadalútja (A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa). A legismertebb magyar operett minden kétséget kizáróan Kálmán Imre Csárdáskirálynője.

Az operett műfaját többször temették, nevezték elavultnak, népszerűsége mégis töretlen. A mai operett előadások nem a 20. vagy a 19. század nosztalgikus lenyomatai, a művek ugyan különböző korokban születtek, de az igényes előadások mindig érvényes, jelen idejű üzenetet, életérzéseket hordoznak.

A műfaj az Operettszínház jóvoltából él és virul itthon és a nagyvilágban. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert, Ábrahám Pál munkásságával az operett műfaja felzárkózott az opera mellé, Plácido Domingótól Anna Netrebkóig világsztárok éneklik/énekelték szívesen e dallamokat.

 A magyar operett 2013-ban felkerült a hungarikumok listájára.

Forrás: Színház.org, MTI, kulturkozpont-siofok.hu