A Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottsága
Theodórosz Terzopulosz (1941)
Görögország
Terzopulosz híres görög színházi rendező, az európai színpad egyik vezetője alakja, színházelméleti szakember és tanár, saját színészi módszerének alkotója. Az ókori görög tragédiák világhírű szakértője. Görögország egyik vezető színházi rendezőjeként tartják számon. 1985-ben Athénban megalapította az ATTIS színházat, Delfiben az ókornak szentelt fesztivált szervezett. 1990-ben megalapította, majd vezette a Mediterrán Színházak Nemzetközi Intézetét. Rendezéseivel számos rangos színházi díjat nyert. Terzopulosz 1993 óta a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottságának elnöke.
Suzuki Tadashi (1939)
Japán
Suzuki Tadashi japán színházi rendező, tanár, filozófus és színházelméleti szakember, munkássága jelentős hatást gyakorolt a világ színházművészetére. A SCOT (Suzuki Toga Company of Toga) alapítója és igazgatója, az első japán nemzetközi színházi fesztivál (a Toga Fesztivál) szervezője, a Szuzuki Színészképzési Módszer megalkotója.
Robert Wilson (1941)
Egyesült Államok
Robert Wilson amerikai rendező és díszlettervező. A New York-i Watermill Center művészeti igazgatója. A Velencei Biennálé (1993), az Európai Színházi Díj (1997), a Laurence Olivier-díj (2013), valamint számos más rangos díj és fesztivál nyertese. Robert Wilson munkáit a Berliner Ensemble, a Norvég Nemzeti Színház (Oslo), a Düsseldorfer Schauspielhaus, a Vígszínház (Budapest) és a világ számos más jelentős színházában állították színpadra.
Valerij Fokin (1946)
Oroszország
Világhírű orosz rendező. Fokin Oroszország népművésze, négy orosz állami díj nyertese, Lengyelországban a művészetek kitüntetett dolgozója. 2003 óta az Alekszandrinszkij Színház művészeti igazgatójaként dolgozik. 2006 óta az Orosz Föderáció elnöke mellett működő Kulturális és Művészeti Főtanács elnökségi tagja. A Vs. Meyerkhold Központ elnöke – 2011 óta. Az Orosz Színházigazgatók Céhének elnöke – 2012 óta.
Wole Soyinka (1934)
Nigéria
Wole Soyinka nigériai drámaíró, író és költő, 1986-ban megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Az Obafemi Awolowo Egyetem (Nigéria) professzora, a Nevadai Egyetem és a Harvard Egyetem kutatója. Napjaink egyik legnagyobb hatású afrikai írója.
Vidnyánszky Attila (1964)
Magyarország
Színház- és operarendező, tanár, színházigazgató, fesztiválszervező. A ma Ukrajnához tartozó Kárpátaljáról származik, ott alapította meg máig műkodő társulatát, amelynek előadásait Nancytól Torunon át Moszkváig rangos fesztiválokra hívták többek között a moszkvai és a szentpétervári Színházi Olimpiára is. Volt a Magyar Állami Operaház főrendezője, 2013 óta a budapesti Nemzeti Színház vezetője, a MITEM (Madách Nemzetközi Színházi Találkozó) alapítója. Tanított Kijevben, Kaposváron, jelenleg a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanít színházi rendezést. Számos magyar és nemzetközi színházi díjjal rendelkezik, 2009-ben Mejerhold-díjat kapott.
Nuria Espert (1935)
Spanyolország
Núria Espert spanyol színésznő és rendező. A barcelonai Teatre Municipal La Sala alkotója és művészeti vezetője. A Spanyol Nemzeti Színházi Díj (1984) és az Asztúria hercegnője-díj (2016) díjazottja. 2018-ban elnyerte az Európa Színházi Díj különdíját. Előadásait a világ legnagyobb spanyol nyelvű dráma- és operaszínházaiban játsszák.
Ratan Thiyam (1948)
India
Az 1970-es években indult „vissza a gyökerekhez” indiai színházmozgalom egyik vezéralakja. Az ősi indiai színházi hagyományokat és formákat kortárs kontextusban alkalmazó darabok írásával és színre vitelével vált ismertté. Thiyamot gyakran tartják a kortárs színház egyik vezető gurujának. A Chorus Repertory Theatre (Manipur) alapító igazgatója. 2012-ben elnyerte a Sangeet Natak Akademi ösztöndíjat, amely az indiai Nemzeti Zene-, Tánc- és Színművészeti Akadémia legmagasabb előadóművészeti kitüntetése.
Tony Harrison (1937)
Egyesült Királyság
Világhírű költő és drámaíró, a kortárs angol nyelvű költészet egyik központi alakja. Harrison számos költői szövegkönyvet írt dráma- és operaszínházak, filmek és a televízió számára, ő teremtette meg a sajtóban közölt költői beszámolók műfaját. Rendezőként számos előadást állított színpadra a londoni National Theatre, a Royal Shakespeare Theatre, a Metropolitan Opera színpadán, valamint Görögországban, Oroszországban, Ausztriában és Japánban is rendezett előadásokat.
Jarosław Fret (1971)
Lengyelország
Fret lengyel színházigazgató, rendező és színháztudós. A Grotowski Intézet és a ZAR Színház igazgatója, a wroclawi Színművészeti Iskola professzora. A Jerzy Grotowski alkotói örökségét tanulmányozó egyik legjelentősebb tudós.
Liu Libin (1953)
Kína
Kínai színházi rendező és tanár. A pekingi Központi Színművészeti Akadémia Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Kínai Színművészeti Intézet Színházi Bizottságának alelnöke, az Ázsiai Színművészeti Oktatási Központ (APEC) alelnöke. A Kínai Kulturális Minisztérium innovációs és Arany Oroszlán-díjának nyertese. Kutatási tanulmányokat írt a színészi játék lélektanáról és a pszichológiai realizmus módszeréről a színi előadásban.
Choi Chyrim (1944)
Dél-Korea
Rendező, a koreai színház vezető alakja. Az ITI (Nemzetközi Színházi Intézet) koreai központjának elnöke.
Georges Lavaudant (1947)
Franciaország
Híres francia rendező, drámaíró, író, színész. 1986-ban Patrice Chéreau-t váltotta a Théâtre national populaire à Villeurbanne (Villeurbanne-i Nemzeti Népszínház) élén, amelyet Roger Planchonnal együtt 1996-ig vezetett. 1996 márciusában Franciaország egyik legnevesebb színpadának, az Odeon – Európa Színháznak az igazgatója lett. Munkatársaival együtt mexikói, uruguayi, indiai és vietnami színházi társulatokkal dolgozott. A moszkvai Kis Színházban is rendezett.
Giorgio Barberio Corsetti (1951)
Olaszország
Olasz színházi rendező. 1976-ban La Gaia Scienza (Vidám Tudomány) néven hozta létre első társulatát, majd 1984-ben megalapította a Giorgio Barberio Corsetti Színi Társulatot, amely 2001-ben Fattore K (K Művek) névre váltott. Corsetti Kafka műveinek egyik vezető színpadi tolmácsolója. 1999-ben a Velencei Biennálé színházi szekciójának vezetőjévé nevezték ki. Az utóbbi években sokat dolgozott operaszínpadokon, a világ vezető színházaiban vitt színre előadásokat, a színházi nyelv és a videó-grafika összekapcsolásával, valamint a klasszikus művészet és a popkultúra társításával kísérletezik.
Jürgen Flimm (1941)
Németország
Színház- és operarendező, a német rendezői színház élő klasszikusa. 1985-től 2000-ig a hamburgi Thalia Színház főrendezője volt. 2007 és 2010 között a Salzburgi Ünnepi Játékok művészeti igazgatója. 2010-től 2015-ig a Berlini Állami Operaház intendánsa. Jürgen Flimm operarendezéseit a világ vezető színházaiban – Hollandiában, Ausztriában, Svájcban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Oroszországban és az Egyesült Államokban – játsszák. A Hamburgi Egyetem professzora, a berlini, hamburgi, müncheni és frankfurti művészeti akadémiák tagja.
Heiner Müller (1929-1995)
Németország
A 20. század második felének egyik legjelesebb (kelet-)német drámaírója. Volt dramaturg és rendező is. Élete végén színházigazgatóként a Bertolt Brecht által alapított Berliner Ensemble-t vezette, és a berlini Művészeti Akadémia elnöke volt.
Jurij Ljubimov (1917–2014)
Oroszország
A világhírű moszkvai Taganka alapítója, az orosz kulturális élet meghatározó alakja volt. A művészi szabadság, az útkeresés jelképei voltak látványos, a megszokottól eltérő, sokszor élesen politizáló előadásai.
Antunes Filho (1929-2019)
Brazília
Színházi rendező, a 20. század második felének egyik brazil színházreformere. A Színházi Kutatóközpont (CPT) vezetője, saját színészi módszerének megalkotója.