Robert Icke szövege valójában Arthur Schnitzler Bernhardi professzor (1912) című darabjának aktualizált átirata, mely a ma valóságának társadalmi-politikai viszonyai között követi nyomon főszereplője, Ruth Wolff orvos és kutató sorsát és nyilvános, szakmai meghurcoltatását, egy haldokló kiskorú páciensével kapcsolatban meghozott döntése miatt.
Az eset olyan szélsőséges és agresszív reakciókat vált ki, melyek hűen tükrözik a woke kultúra, a politikai korrektség és a ma társadalmának polarizált, „mi vagy a többiek” szemléletmódját, ahol az erkölcsöt és a korrektséget mindig az adott körülményekhez igazítják. Közösségi kapcsolataink határozzák meg életmódunkat, a társadalmi normák szabják meg faji, szexuális vagy épp nemi identitásunkat. Azokat a dolgokat, amikről a munkahelyen nem beszélhetünk, mert félő, hogy letiltanak, a színház keretei között biztonságban boncolgathatjuk: vállaltan szembeszállhatunk a kor előítéleteivel és hazugságaival.
Andrei Șerban (sz. 1943, Bukarest) román színház- és operarendező, aki világszerte sikeres produkciókkal hatott a huszadik századi színházra. A bukaresti Színház- és Filmművészeti Intézetben diplomázott. Romániában 1968-ban debütált a Piatra Neamț-i Ifjúsági Színházban Bertolt Brecht Szecsuáni jólélek című előadásával. Șerban 1969-ben emigrált az Egyesült Államokba a Ford Alapítvány ösztöndíjpályázatának révén. 1970-ben Párizsba ment, ahol Peter Brook Nemzetközi Színházkutatási Központjában tanult. Görög trilógia töredékek című előadásával (Medea, Trójai nők, Elektra) nagy benyomást tett a La MaMa-ban, egy New York-i kísérleti színházi klubban.
Munkássága során részt vett különböző projektekben a Lincoln Előadóművészeti Központban, a párizsi Opéra Bastille-ben, a Metropolitan Operában, a Covent Garden-ben, a Théâtre de la Ville-ben, a Comédie Française-ben, a helsinki Lilla Teatern-ben, stb. 1990 és 1993 között a Bukaresti Nemzeti Színház vezérigazgatója. Három évtizeden át volt a Columbia Egyetem Művészeti Fakultásának professzora.