A neves francia író és rendező, Olivier Py az egyik legmerészebb Hamlet-parafrázist vitte színre az Avignoni Fesztiválon, amelynek egészen tavalyig igazgatója is volt. Py a művet újrafordította, majd ebből saját darabszöveget formált.
Hamletje az eredeti mű kulcsjeleneteire, monológjaira, illetve bizonyos szereplőire épül, miközben Shakespeare szereplői az elmúlt évszázadok nagy gondolkodóival kezdenek párbeszédbe. De nem komoran és súlyosan, hanem a humor nyelvén, ahogy egy nyáresti, szabadtéri előadás hangulatához illik, a vásári színjátszás eszközeihez nyúlva.
Olivier Py felszabadítja a Hamletet, a Hamlet pedig felszabadítja őt és színészeit. Az új darab nemcsak a Shakespeare-műre reflektál, de a színház mibenlétére és társadalmi feladatára is. Py szerint ugyanis Shakespeare a Hamlettel szembesítette az embert saját szabadságával. És mivel ez egyszerre tragikus és szép, mindezt úgy írta meg, hogy a megrendülés mellett a közönség máig tud nevetni a sírásók viccein.
Olivier Py 1965-ben született a franciaországi Grasse-ban. Színházi tanulmányait a párizsi színiakadémián végezte, illetve ezzel párhuzamosan teológiát is hallgatott. 1988-ban megírta első darabját Narancs és köröm címmel (Des Oranges et des Ongles), majd megalapította A dugványozás nehézségei (L'inconvénient des boutures) nevű társulatot.
1995-ben az Avignoni Fesztiválon saját művéből, A szolgálólány című színdarab-ciklusból rendezett huszonnégy órás előadással robbant be a színházi életbe. 1997-től 2007-ig az Orléans-i Színház, majd a párizsi Odéon Színház igazgatója. 2013-ban Jean Vilar óta ő volt az első művészigazgató, akit az Avignoni Fesztivál élére kineveztek.
Olivier Py termékeny színházi, opera- és filmrendező, valamint színész és költő. Elkötelezett művészként számos politikai indíttatású darabot rendezett: többek között Aiszkhülosztól a Heten Théba ellent, az Oltalomkeresőket és a Perzsákat, Shakespeare Lear királyát, valamint saját színpadi szövegeit, mint A győzők (Les Vainqueurs), az Orlando avagy a türelmetlenség, illetve a berlini Volksbühnén bemutatott A nap című művet. Tizenhét évesen írt első regénye, a Fekete füzet (Le Cahier noir) csak 2015-ben jelent meg. Számos más műfajban is alkotott: színdarabok, ifjúsági regény, esszék, előszavak, fordítások és forgatókönyvek szerzője.
2017-ben A párizsiak (Les Parisiens) című regényét vitte színre az Excelsior (Hacia la alegria) színpadi változata után; az Avignoni Fesztivál közönsége előtt pedig munkásságának egy kevésbé ismert oldalát mutatta meg a Hamlet és az Antigoné kapcsán, amiket az Avignon-Le Pontet büntetés-végrehajtási intézet rabjai adtak elő, ahol Py öt éven át színházi workshopot vezetett.
2018-ban ő maga írta és rendezte a Színtiszta jelen (Pur présent) című tragédia-trilógiát, amely a pénzügyi világot és annak embertelenségét támadja. A Grimm-testvérek egyik meséje alapján gyerekoperettet írt, amelynek az a tanulsága, hogy követni kell saját vágyainkat.
A 2019-es A szerelem mindent legyőz (L’Amour vainqueur) című színdarabjában a letisztultság derűs líraisággal párosul. A minimalista színházi eszközöket használó előadást szintén az Avignoni Fesztiválon mutatták be.
2021-ben Olivier Py két régi vágyát is valóra váltotta A Hamleti parancs (Hamlet à l'impératif!) című projekttel. Egyrészt ingyenesen látogatható szabadtéri előadás-sorozatot rendezett az avignoni Ceccano Könyvtár kertjében hivatásos és amatőr színészek közreműködésével; másrészt a Hamletet radikálisan új olvasatban közelítette meg. 2022-ben, az Avignoni Fesztivál művészeti igazgatójaként létrehozott utolsó rendezésében Olivier Py visszatért a prózához.
A Szenvedélyes ifjúságom (Ma Jeunesse exaltée) párdarabja lett A szolgálólánynak, melynek révén élete 1995-ben összefonódott ezzel a rendkívüli intézménnyel. A több mint tízórás előadás hitet tesz az avignoni közönség mellett, amelyik mindig kész a nagyléptékű epikus történetek befogadására és átélésére.
A világ bármely színpadán tűnjön is fel, Olivier Py nemcsak a francia, de a világ kultúrpolitikai kérdéseivel kapcsolatban is állást foglal, mindig felemeli szavát a szélsőségek ellen és a szabadelvűség mellett, a társadalmi igazságosság eszméjét hirdetve.
