A Bíma spirituális utazása című történet egy több, mint 500 éves jávai mese. Főszereplője, az indiai Mahábhárata erős és hűséges hőse, a szélisten fia, Bíma, aki útnak indul, hogy megértse az élet értelmét, valamint harcos hercegként elfoglalt helyét és kötelességeit a világban. Bíma és négy testvére a Pandava néven ismert legendás harcosok, akik évtizedek óta konfliktusban állnak unokatestvéreikkel, a száz fivérből álló Kauravákkal.
Ez a szembenállás veszélybe sodorja a világot, és Bíma arra törekszik, hogy megértse helyét a béke megteremtésében. Lelki tanítója és vezetője, a Durna néven ismert bölcs számos kihívás elé állítja tanítványát. Mindegyik próbatételt rejtélyek övezik, de Bíma képes bizonyítani, hogy útja során találkozott belső énjének legmélyebb és legtisztább természetével.
Purbo Asmoro ezt az évszázadok óta kedvelt történetet a saját, egyedi interpretációjában meséli el, a jávai gamelán együttes segítségével, akik varázslatos, szavakba nem önthető módon támogatják a drámai cselekményt az előadás minden pillanatában. Az egyidejűleg futó angol fordítás segíti a közönséget a remekmű megértésében.
Purbo Asmoro korának egyik legnépszerűbb és legelismertebb jávai árnybábmestere (dhalangja). Indonézia egész területén nagy hírnévnek örvend, de megfordult már az Egyesült Államokban, Franciaországban, Angliában, Japánban, Bolíviában, Indiában, Szingapúrban, Skóciában, Ausztriában, Görögországban és Thaiföldön is.
Purbo Asmoro kezeli saját YouTube-oldalát, amelynek 44 000 feliratkozója van és több mint ötmillióan nézték meg videóit. Emellett a közép-jávai Solo Conservatory of Arts vezető stúdió előadóprofesszora, és több mint 25 éve fiatal előadóművészek generációit irányította oktatói pozíciójában.
Purbo Asmoro 1961. december 17-én született Dersono távoli falujában, Pacitan államban, Kelet-Jáva államban, dhalangok generációink leszármazottjaként. 1989-től napjainkig fejleszti a wayang előadások gyakorlatának új formáját, a területen „interpretatív” wayang előadóként lett ismert, amelyben a filozófia, a vita, a miszticizmus, a belső én, az aktuális események, ill. a zene szépsége, a költészet és az árnyjáték áll a főszerepben, a hagyományos korlátok felett, abban a formában, amelyről úgy érzi, még mindig aktuális tud lenni az indonéz társadalom számára.
