A produkció egy olyan kortárs táncszínházi mű, amelynek alapvető célja egy speciális hangvételű, valamint stílus jegyeket hordozó, mély gyökerekből táplálkozó zenének a dramatizálása és táncszínházi eszközökkel történő vizuális megjelenítése, illetve színpadra állítása.
A Parádé tulajdonképpen egy olyan kortárs balett, amely a Boban Markovic Orkestar és a Székesfehérvári Balett Színház együttműködése révén jött létre. A darab zenei alapját a zenekar Mrak című albuma jelenti. A két társulat művészi együttműködése során élő zenével, egy színpadi térbe foglalva kerül bemutatásra a produkció.
A Parádé egy életérzést fogalmaz meg a táncszínház nyelvén. Dramaturgiai szerkesztése a Mrak című zenei albumra épülve, különböző hangulatokat, életképeket, szituációkat jelenít meg. Boban Markovic sajátos és rendkívül dinamikus, életteli, egyúttal dramatikus zenei világára Egerházi Attila rendező-koreográfus olyan zsáner képeket alkotott meg, amelyek szarkasztikus és humorral átszőtt jelenetek füzérét alkotva jelenítenek meg egy világot és fogalmaznak meg egy életérzést.
Egerházi Attila táncművész és koreográfus Budapesten született. Tanulmányait Jeszenszky Endre irányítása alatt kezdte a nyolcvanas években, majd később Bécsben és Stuttgartban folytatta. Számos hazai és nemzetközi mestertől tanult klasszikus balettet, kortárs táncot, valamint balett metodikát.
1998-ban klasszikus balett – táncpedagógusi diplomát szerzett a Magyar Táncművészeti Főiskolán
2008-2010 koreográfusi tanulmányokat folytatott a Holland Táncszínháznál, Jirí Kylián vezetése alatt
2014-ben koreográfus diplomát szerzett a Magyar Táncművészeti Főiskolán
Szakmai pályafutását nem könnyű néhány mondatban összefoglalni: 1986-tól kezdődően három éven keresztül a Vienna Dance Laboratory társulatában táncolt, majd itthon 1991-ben részt vett a Budapest Táncszínház megalapításában, ahol mint táncos, balettmester, koreográfus működött 1997-ig. 1989-2000 között a Magyar Nemzeti Balett táncművésze volt a Magyar Állami Operaházban, ahol később koreográfusként is dolgozott. Harangozó Gyula balett igazgató megbízásából megalapította a Magyar Nemzeti Balett Kortárs Koreográfus Stúdióját, amelynek öt éven keresztül volt művészeti vezetője. 2000-től a Pécsi Balett művészeti vezetője, majd 2003-tól a Debreceni Balett igazgatója. 2005-ben megalapította a Magyar Balett Színházat, amely társulat 2009-ig működött. 2009-től a Csehországi South Bohemian Ballet igazgatója egészen 2016-ig. A Székesfehérvári Balett Színházat, Székesfehérvár új kulturális intézményeként 2018. augusztusában alapította meg, amely társulatnak azóta is igazgatója.
Koreográfusként, eddigi pályafutása során közel 100 balettet alkotott. Balettjeit Magyarországon kívül a világ több országának balett társulata mutatta be, illetve tartja repertoárján ma is. Köztük szerepelnek egy és több felvonásos nagy balettek. Az első jelentős balettjét 2000-ben mutatta be a Magyar Nemzeti Balett, „Beszélő testek” címmel. További, néhány jelentősebb alkotása: A csodálatos mandarin, Zárt függönyök, Diótörő, Tűzmadár, Kafka, Rómeó és Júlia, Hattyúk tava, Bolero, Carmen, Fantomfájdalom, Homokrajzok, Prométheusz, Idézőjelek és sok más.
2003-ban a magyar táncéletben végzett kiemelkedő koreográfusi munkásságának elismeréseként Harangozó Gyula díjban részesült. 2020 nyarán a Táncpedagógusok Országos Szövetségének elnöksége tánpedagógusi munkásságát Jeszenszky Endre -Díjjal jutalmazta.
2010 évben elnyerte a Cseh Színházi Magazin Díját (az évad legjobb színházi produkciójáért járó díjat, külföldi állampolgárként elsőként vehetett át, „A Csodálatos mandarin“, valamint a „Tűzmadár“ című balettek után)
2015 évben a Cseh Táncszövetség, az „Évad legjobb Koreográfusa Díj“ adományozásával tüntette ki a Kafka című balettjének elismeréséül.
2020 évben a Magyar Érdemrend Lovagkereszje állami kitüntetésben részesült
