Goethe Faustjának ez az ötfelvonásos adaptációja, a Faust tragédiája jelentősen eltér az eredeti mű szövegétől. Faust életének öt szakaszát fordított sorrendben, a végétől az elejéig haladva mutatja be.
A történet Faust, a természethódító kudarcával indul, politikai törekvéseinek meghiúsulásával folytatódik, majd a klasszicista szépséghajszolás csömörén és a való világbeli szerelmi csalódáson át ível a tudásból ban való végső kiábrándultságig.
Kielégíthetetlen vágya arra készteti, hogy Mefisztó, a tagadás szelleme vezetésével addig tapasztalja meg az élet hullámvasútját, míg az út végén csak a kudarc fájdalma marad számára. Ha vágyainkért eladjuk a lelkünket, az nem csak Faust esetében vezet tragédiához, hanem az egész emberiség számára is tragikus következményekkel jár az ősidőktől fogva.
Ha csodálatosnak hirdetett emberi civilizációnk vágyakra épül, akkor értelmét veszti és csupán lelki szenvedésekhez vezet a haladás, a fejlődés. Margit buzdítására Faust végül átlát a szitán, megküzd az ördöggel, kishíján meg is mérgezi. Bár végül kudarcot is vall. Faust folyamatosan önvizsgálata és az élet értelmének, értékének kitartó keresése felszínre hozza az emberiségben rejlő jót, és felveti feltéteti Fausttal a kérdést: Milyen valójában „embernek" lenni?
Prof. Liu Libin 1953-ban született Harbinban, Kínában. A Központi Színművészeti Akadémia (CAD) Oktatásfejlesztési Alapítványának volt főtitkára, doktori témavezetője, a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottságának tagja. 1977-ben végzett a CAD színművészeti Tanszékén, majd színészeti kurzusok szaktanáraként dolgozott, előadóművészetet, színészi készségeket, rendezői ismereteket és kutatáselméletet oktatott. Eddig több, mint 30 színpadi művet rendezett, amelyek közül a legjelentősebbek: Cao Yu Vihar című drámája, a Pekingi emberek, a Három nővér, a Vízkereszt, az Ahogy tetszik, a „Két úr szolgája, a Turandot, a Faust tragédiája, a Gyere le a fáról, a Wenn. Színre vitt eredeti musicaleket, mint a Tartuffe, megrendezte a „Tanítónők egy falusi iskolában" című kínai operát, a „Vidéki múltidéző" című monodrámát, valamint az „Élet ég és föld között" című darabot.
Megjelent tanulmányai között szerepel többek között: Előadások az előadói koncepciókról; A színjátszás és az alkotás lélektani vizsgálata; Karakteralkotás; Előadások az emberi természetről; Gondolatok az üres térről; Tisztelgés a klasszikus művek előtt; Az alkotói képzelőerő; Az alkotás élménye; Gondolataim a Vízkereszt, vagy amit akartok próbái alatt.
Tisztségei: a CAD Adminisztratív Ügyek Hivatalának vezetője, majd alelnöke, a Színművészeti Tanszék dékánja, a Tudományos Fokozatok Nemzeti Igazgatási Hivatala 7. Dráma, Film és TV értékelő testületének összehívója, a Kínai Színművészeti Társaság főtitkára, az Ázsiai Színművészeti Oktatási Központ főtitkárhelyettese.
