Tera Fabiánová, Eva Danišová, Ilona Ferková és Kateřina Židová által elmesélt történetek alapján írta Líza Urbanová, Pavlína Matiová és David Tišer.
A cseh ARA Art társulat Mama című előadása négy generáció sorsán keresztül tárja elénk, mennyire igazságtalanul nagy terhet róttak a roma nőkre a történelem viszontagságai. Négy történet, négy korszak, különböző írónők tollából, személyes interjúk alapján. Az elsőben megismerjük a 2. világháború előtti Csehszlovákia ellentmondásos, de kiszámítható hétköznapjait, ezt követi a kommunizmus időszaka. A ’70-es években játszódó harmadik rész azt mutatja be, miként emelték ki erőszakkal a roma gyerekeket családjukból és helyezték őket állami gondozásba. Végül a záró történet a ’80-as években jogtalanul sterilizált asszonyok máig cipelt traumáit meséli el. A társulat ezzel az előadással próbálja felhívni a figyelmet a téma fontosságára egyúttal segíteni akar az áldozatoknak, hogy hozzájuthassanak kártérítésükhöz, mely 2022-től már törvényesen jár nekik.
A történeteken keresztül megismerhetjük milyen Roma nőnek lenni a roma és többségi társadalomban. Az ARA Art Társulat jelenleg Csehországban egyedüliként működik hivatalos roma színházként.
David Tiser a prágai Károly Egyetem bölcsészkarán, roma tanulmányok szakon diplomázott. Roma aktivistaként, tanárként és rendezőként dolgozik. Korábban a cseh kormányzatban volt roma kisebbségi ügyekben tanácsadó.
2009-ben ő játszotta az egyik főszerepet a cseh Nemzeti Színház “Az én szomszédom, az én ellenségem” című darabjában, amelynek témája a többségi és kisebbségi társadalom együttélése volt. Alakításáért jelölték az Alfred Radok díj “Év tehetsége 2011” kategóriájában. Még ugyanebben az évben megalapította az ARA ART társulatot, az első kortárs roma hivatásos színházat. 2018-ban megnyerte a Roma Múzeum Kulturális Díját. 2019-ben megkapta a František Kriegel Bátorságért díjat.
“Mindig is lenyűgözött a roma nők bátorsága, büszkesége és ereje. Ezért is döntöttünk úgy a társulatommal, hogy bemutatjuk roma nők történeteit a 20. század nagy történelmi eseményeinek tükrében. A szövegkönyv kombinálja a kiadott irodalmi szövegeket, személyes történeteket, amiket romák meséltek egymásnak és leírva nincsenek sehol, illetve a hivatalos korabeli dokumentumokat. Egy színésznő játssza mind a négy karaktert az előadásban, végig vezetve a nézőt majdnem az egész 20.századi Csehszlovák történelmen.
Az ő élettörténetük megmutatja mit jelent roma nőnek lenni, egy rohanó társadalomban, amelyet az őrültség és a tisztelet hiánya övez, épp azokkal szemben akik, nem tudják megvédeni magukat. Szeretnénk, ha minél több emberhez eljuthatna az előadásunk. A célunk, hogy változzon a nők helyzete a társadalmunkba illetve több szó essen arról, hogy mennyiben változott a roma nők helyzete, ha változott.”
