Az előadás a családon belüli erőszak történeteit dolgozza fel; a témában olvasott levelek, valamint a zaklatásokat átélt emberekkel való beszélgetések hatására született meg. Főként a bántalmazás áldozatainak segítő központjaiban tartott művészeti jellegű órákra támaszkodik, amelyeken többnyire nők és gyerekek vettek részt. „Lehetővé akarom tenni azoknak, akik nem tudnak felsikoltani önmagukért, hogy kezdjenek el beszélni. Beszélhessenek zaklatottságukról, tehetetlenségükről, a csend utáni vágyukról. Mindezt egymást követő cselekvések sorozataként dolgoztam ki – szövegtöredékekből, önfeltárulkozásokból, nyilvános kitörésekből, képekből.”
AURORA LUBOS, táncművész; 1997 óta munkatársa többek között a Gdański Táncszínháznak, a Balti-tengeri Kulturális Központnak (ugyancsak Gdańskban), a Baltic University of Dance társulatának, a Dada von a Bzdülöw Színháznak, a Lift Klub Gdański Kultúrsziget-csoportnak, valamint együttműködő partnere a Żak Gdański Klub és Szakszolgálatnak, mely a családon belüli erőszak áldozatainak központja Rusocinban.
2000 óta az angol Vincent Táncszínház színésze. Több önálló performance szerzője és közreműködője: szólóban (Zanzibar, Unfinished, Knife, Horse and Stairs, Akty, Not allowed, Hello/ Welcome, Ziemia); installációként (Still Alive, Food Cycle, Without Home); rövidfilmben (Winter 2010 - sorozat); vizuális-verbális performance közreműködőjeként (Antoni Kępiński during the plague, Gertrude Finkler – Artist in the field and in the yard, Artist in the street); performance installációban (Go, dance with your grandfather) és videofelvétel szereplőjeként (Ziemia 1, Ziemia 2).
Az Akty a Polish Dance Platform produkciójaként
készült el 2014-ben; azóta számos helyen bemutatták Lengyelországban és külföldön egyaránt. 2019-ben Honorata Martinnal, Oskar Martinnal, Anna Domańskával és Emilia Orzechowskával megalapította az Arbuz Egyesületet – egy audiovizuális mobil stúdiót, amely a menekültek érdekében fejti ki tevékenységét.
