Pinokkió elképesztően izgalmas, kalandos történet, amin több generáció nőtt már fel. Pinokkió alakja egy metafora, annak reprezentálása, hogyan formálják a hibák a jellemet. A hibák nem feltétlenül rosszak; hozzásegítenek az önismerethez, gyakran ez az egyetlen módja a felismerésnek, rávezetnek arra, hogyan változtassunk, hogyan tegyük jobbá az életünket. Gianni Rodari olasz író szerint: "A hibák szükségesek, hasznosak, mint egy falat kenyér, sőt, gyakran még szépek is, gondoljunk csak a pisai ferde toronyra." A Pinokkió egy különleges előadás, amely betekintést nyújt a bábok világába. Elmerül az eredetben, amikor a báb még nem teljesen kész, mozgékony és eleven tárgy, hanem csupán nyers, durva anyag.
Az alapanyag természetesen a fa, ez az értékes matéria, amely szinte a kezdetektől fogva kísérte az emberiséget. Egy tuskó, ami eleinte csupán csak ígéret, alig hihető, hogy lesz belőle valami, de a bábos varázslat segítségével kiteljesedik az alkotó folyamat. Az adaptáció nyomán megjelennek a történet további szereplői, a hagyományok által inspirált figurák, karakterek, és csatlakoznak a fabáb történetéhez. Ebben az adaptációban visszatérünk az asztalosműhelybe, ahol az asztalos szerszámai életre kelnek, és a játék során az asztalán lévő fadarabok saját külön világot hoznak létre. Pinokkió bejárja a maga kalandos útját, a nézők pedig tanúi lehetnek egyfajta bábszínházi szemléletmód kiteljesedésének.
Matteo Spiazzi veronai születésű rendező, tanulmányait az Accademia d’Arte Drammatica “Nico Pepe” egyetemen végezte Udinében, 2011-ben. Rendezőként, színházpedagógusként és rendezvényszervezőként dolgozott Olaszországban, Ausztriában, Fehéroroszországban, Csehországban, Ecuadorban, Észtországban, Litvániában, Szlovéniában, Lengyelországban, Ukrajnában és Oroszországban. Szakterülete a maszkkészítés, különös tekintettel a színházi maszkokra.
Számos workshopot tartott a Veronai Egyetemen, az Ecuadori Universidad Central de Quito-n, a Tartui Egyetemen (Viljandi művészeti tanszéken), a fehéroroszországi Nemzeti Drámai Művészeti Akadémián és a minszki Nemzeti Drámai Művészeti Akadémián, a Kijevi Kulturális Egyetemen (Ukrajna) és a cseh DAMU Akadémián.
