A Prométheusz‘22 egy elmélkedés az értelmiségi helyzetéről a 21. században. A digitalizált és erőteljes manipulációs hatásnak kitett sajtóhálózatban és közösségi médiában az igazság túlontúl relativizálódott, és a tényellenőrzésre is hamar rásütik az álhír bélyegét. Egy szélsőségesen ideologizált és megosztott világban, ahol a párbeszéd már-már lehetetlenné vált, a viták extrém érzelmi megnyilvánulásokká silányulnak, a gyakran szélsőséges politikai eszméket valló kormányok szította gyűlöletbeszéd pedig a mindennapok részévé vált. Ilyen körülmények között az értelmiségiek – tudósok, orvosok, művészek – szerepe nehezebbé, ám egyszersmind felelősségteljesebbé is válik; az ő osztályrészük a világ objektív szemlélete és a megszerzett tudás megosztása az emberekkel, akár az üldöztetés árán is, amint az Prométheusszal is történt a mitológiai időkben.
Az előadás ironikus és józan megközelítésből próbálja vizsgálni Prométheusz kortárs világunkban oly aktuálisnak ható mítoszát.
Tompa Gábor
Tompa Gábor 1981-ben végzett Bukarestben, a Színház- és Filmművészeti Akadémia rendező szakán, a világszerte elismert romániai rendezőiskola kiemelkedő egyéniségeinek, Liviu Ciulei, Mihai Dimiu és Cătălina Buzoianu tanítványaként. 1981 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, 1990 óta igazgató és főrendező.
Alapítója volt a kolozsvári Színházművészeti Karnak, ahol 1991-től rendezést oktatott. A limoges-i Académie Théâtrale de L’Union, a freiburgi Schauspielschule, a londoni Brunel University és a barcelonai Institut del Teatre vendégtanára is volt. Több mint 80 színdarabot rendezett, és további 80 előadás producere volt Romániában és szerte a világon, többek között Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Magyarországon, Írországban, Kanadában, Szerbiában, Csehországban, Szlovéniában, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Portugáliában és Luxemburgban.
A Román Színházi Szövetség (UNITER) hat alkalommal tüntette ki az Év Legjobb Rendezője díjával, ezen kívül elnyerte az Év Legjobb Előadása díjat is, 1989-ben Kao Hszincsien a Buszmegálló, 2009-ben pedig a Három nővér című előadásokkal. Pályafutásának számos megvalósítását az UNITER 2002-ben Kiválóság díjjal honorálta. Filmje, a Kínai védelem 1999-ben elnyerte a Legjobb Első Film díját a Salernói Nemzetközi Filmfesztiválon, Olaszországban, ugyanabban az évben bekerült a Berlini Filmfesztivál hivatalos válogatásába is.
Tompa Gábor számos vers- és színházi esszékötetet is jegyzett, mint például A hűtlen színház. Esszé a rendezésről (Kriterion, Bukarest, 1987); Óra, árnyékok (versek, Bukarest, 1989); A késdöfés gyöngédsége (tanulmányok, Komp-Press, Kolozsvár, 1995); Aki nem én (versek, Mentor, Marosvásárhely, 1995); Készenlét (versek, Héttorony, Budapest, 1990); Lidércbánya (versek, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2004); Címke-függöny. Tompa Gábor színházi magánszótára (Bookart, Csíkszereda, 2010), Van még könyvtár Amerikában? (Kalligram, Budapest, 2020).
2006 márciusától 2008 áprilisáig (amikor a kolozsvári színház az UTE tagjainak sorába lépett) az Európai Színházi Unió egyéni tagja volt. 2007 és 2019 között a Kaliforniai Egyetem (San Diego) Színház és Tánc Tanszékén a rendezői program vezetője volt. 2018 májusától az Európai Színházi Unió elnöke.
