Orgon tehetős polgár, első felesége halála után egyedül nevelte fel Damis nevű fiukat, majd újranősült, második felesége Elmira. Befogadja a mélyen vallásosnak tartott és általa is csodált Tartuffe-t, szállást, ellátást biztosít számára, egyenesen piedesztálra emeli. Tartuffe azonban vendéglátója vagyonára áhítozik, és Orgon - akárcsak anyja, Pernelle asszony - szánalmasan tűri, hogy Tartuffe becsapja és kihasználja. Damis konfliktusba keveredik apjával, aki új „lelki vezetője" hatására késlelteti a fiú házasságát. A teljhatalmú Tartuffe még jótevője feleségét is megpróbálja elcsábítani. Bár Elmira titokban tartaná az ügyet, Damis felismeri a nagy lehetőséget, és beárulja apjának, miben mesterkedik a csalárd vendég: ám Orgon nem hisz neki, elkergeti és kiátkozza fiát, Tartuffe-t akarja egyedüli örökösévé tenni. Ekkor Elmira, hogy kiengesztelje Damist, kénytelen felnyitni Orgon szemét, feltárva előtte, milyen ember valójában védence. Kelepcét állít Tartuffe-nek, aki a szobában rejtőzködő Orgon jelenlétében újra megpróbálja őt elcsábítani.
A nemzetközi színházi élet meghatározó alakja. Mintegy 100 előadást rendezett. Jelenleg a Toneelgroep művészeti vezetője, munkaterülete a színház, a mozi és az opera, három évtized alatt széles repertoárral dolgozott Szophoklésztől Shakespeare-en és Molière-en át Tony Kushnerig és Arthur Millerig, Ibsentől Louis Couperuson át Hanya Yanagiharáig. Rendezte Strauss, Muszorgszkij, Mozart, Kurt Weill, Bernstein operáit. A Tartuffe, avagy a képmutató című előadás a harmadik együttműködése a Comédie Française társulatával.