1943. január 13-án a Don-kanyarban elkezdett lefelé görögni az a szikla, amellyel a magyar hadsereg sziszüphoszi sorsa elvégeztetett… Hatvanezer ember fagyott meg ott, abban az aknatűzben, a jeges szélben, a hóban… A Tóték nem róluk szól, vagy nemcsak róluk, sőt, talán egészen másról, de én írás közben mindig rájuk gondoltam – írja Örkény a Tóték előszavában. Ez az a gondolat, ami a beregszászi előadásnak is kiindulópontja volt.
Egyben ez teszi különlegessé is Vidnyánszky Attila rendezését, amelyről 2004-es bemutatója után azt írták: nem egy valamikori háborúról, vagy általában a háborúról szól, hanem konkrétan a második világégést idézi meg, Örkény szellemében.
Az elmúlt 19 év alatt sok minden változott a világban, ami direkt utalások nélkül is rímel a kiszolgáltatottak tragikomédiájára – ahogy az író nevezte a Tótékat. Napjainkban, sajnos egy újabb jelentésréteg épült rá a darab alaphelyzetére, hisz szereplőinek életébe lehetetlen nem belelátni a jelenleg dúló orosz-ukrán háború tragédiáját.
Ennek tükrében máshogy szólnak a katonadalok, másként tekintünk a rossz híreket nem továbbító postás figurájára, s persze az őrnagyra is.
Szekció: 30 éves beregszászi színház
Magyar színház- és operarendező, tanár.
1964-ben született az ukrajnai Beregszászon.
Magyar szakon végezett az Ungvári Állami Egyetemen (1985). Két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházi rendezői diplomát szerzett.
1993-ban megalapította saját társulatát, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat, amelynek máig főrendezője.
2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója volt.
2013 óta a Nemzeti Színház főigazgatója. 2014-ben megalapította a Nemzeti Színház MITEM fesztiválját (Madách International Theatre Meeting).
2023-tól a Színház Olimpia Nemzetközi Bizottságának tagja, a 2023-as budapesti Színházi Olimpia művészeti vezetője.
Rendezett a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), az Alekszandrinszkij Színházban (Szentpétervár) és a Magyar Állami Operaházban is.
Előadásaival bejárta Európát Stockholmtól Moszkván át Tbilisziig, Strasbourgtól Nancyn át Kijevig.
Számos kitüntetés birtokosa, többek között Ukrajna Érdemes Művésze (2002), Mejerhold-díj (2009, Moszkva), Kossuth-díj (2011).
Filmjei: Liberté 56, Szarvassá változott fiú.
Színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen. 2020 óta rendezőosztályt vezet a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett. 2020-tól a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.
2023. szeptember 18-án, a Sota Rusztaveli Grúz Állami Színház- és Színművészeti Egyetem díszdoktorává avatták.
