A történetben Vencel, a megvakult nyomdai betűszedő különleges helyzetben találja magát. A törvények szerint felülvizsgálatra kell mennie, és mivel senki sem tartható egy évnél tovább betegállományban, keresőképesnek nyilvánítják. Vencel szerint ha keresőképes, mint nyomdász, akkor ez azt jelenti, hogy lát, hiszen a bizottság csak nem lehet annyira… tudatlan, hogy egy vakot küldjön vissza dolgozni. Ezzel indulnak Vencel kalandjai az életben maradásért és a bizonyításért, hogy képes önállóan boldogulni. Dolgozni kezd, szeretője lesz, kocsmázik, sőt autót is vezet. Éli az átlagemberek átlagos életét - vakon.
A Csoda rólunk szól. Kisebb-nagyobb fogyatékosságainkról, amelyekkel újra és újra boldogulnunk kell. Szól a bizonyításról, az akaratról, hogy ha el akarunk érni valamit, akkor megtehetjük. Szól a hétköznapi elutasításról, arról, hogyan bánunk azokkal, akik mások, mint mi. És mindenekelőtt szól a megalkuvásról. Arról, hogy a boldogulásért, a beilleszkedésért mennyi áldozatot hozunk és ezzel mennyi fájdalmat okozunk azoknak, akik igazán és őszintén szeretnek bennünket. Hogy hogyan tesszük magunkat tönkre azért, hogy szebbek, jobbak és tulajdonképpen átlagosabbak legyünk.
Molnár László személyében nemcsak egy kivételes színészt, hanem egy sokoldalú rendezőt is tisztelhetünk. Előadásai nemcsak a szakma elismerését, hanem a közönség tetszését is elnyerték: Apa csak egy van (2008), Liliomfi (2009) Én és a kisöcsém (2011), Hol a pénz? (2012), Lift (2012), Lovatlan Szent György (2013), S.Ö.R. (2013), A női szabó (2015), Švejk, a derék katona (2016), Anconai szerelmesek (2016), Felelni kell! (2016) , Janika (2016).
1997 -től a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának oszlopos tagja, akire munkatársai mindig számíthatnak. Társulatunk vezető színművésze, szereposztásokból kihagyhatatlan, hiszen sokoldalú tehetsége, érett férfiassága, szeretetreméltó emberi vonásai, bája, humora rengeteg szerep és szerepkör magasszintű megoldását teszik számára lehetővé. Színészi kultúrája, példaértékű emberi tulajdonságai a vezető művészek sorába emelte az elmúlt években. Molnár Lászlót a munkatársai szeretik, tisztelik, megfontolt véleményére figyelnek, higgadt tanácsait megfogadják, ízlésében megbíznak. Az elmúlt évadokban kiváló szerepformálások egész hosszú sorával örvendeztette meg a szakértő közönséget. Nyitott ember, szolgálatkész művész, elsőrangú versmondó, aki rengeteg felkérésnek tesz eleget.
Főbb elismerései: Bodex-gyűrű (2008), Jász Nagykun Szolnok megyei Príma díj (2009), Jászai Mari-díj (2011), valamint a Bubik István-díj (2014).
