Jana Dobreva, a neves bolgár írónő néhány évvel ezelőtt felajánlotta, hogy ír egy darabot Hadzsikosztova Gabriellának. A darab története rém egyszerű. Középkorú nő áll egy útkereszteződésben és képtelen átmenni. Úgy érzi, az élete elért egy olyan pontig ahonnan nem lehet továbblépni.
Megpróbáltunk kikísérletezni egy olyan új színházi formát, ahol a különböző műfajok nem együtt, egymásnak alá- vagy fölérendelve segítik a drámai hatást, hanem mintha darabokra tépnék a szöveget, és minden műfaj csak a maga koncával törődne. Az egyik elénekli, a másik eltáncolja, a harmadik filmet készít belőle, a negyedik elmutogatja, stb., de mit sem törődik a többi résszel. Az egység csak a nézőben születhet meg. Ő az alkotás utolsó eleme.
Nagy István (rendező, drámaíró, koreográfus) 1956-ban született. A műszaki pályát hagyta el 1979-ben a színház kedvéért. Pantomimművészként, majd koreográfusként dolgozott a Dominó együttesben, és itt készítette első önálló rendezését is. Később tagja volt M. Kecskés András, Fodor Tamás és Jeles András társulatainak, tanított a szófiai és a budapesti színművészeti főiskolán, majd megalakította első önálló társulatát (Utolsó Vonal).
Színpadi átiratait és önálló drámáit rendszerint megrendelésre, vagy saját célra készítette, de utóbbi két darabja kivétel ez alól (Iskolapélda, Határeset). Jelenleg a Malko Teatro alkotói közösségének egyik vezetője és házi szerzője, valamint szabadúszó rendező. 2014-ben C. Nagy István, a színház főrendezője megkapta a bolgár Kulturális Minisztérium rangos elismerését, az Arany Évszázad díjat - Nagy Simeon pecsétjét, amelyet Petar Sztojanovics kulturális miniszter személyesen adott át neki Budapesten.
