A 10. Színházi Olimpia keretében több évtizedes hiányt pótol a Magyarországi Bábművészek Szövetsége, amely tizenkét vidéki bábszínház összefogásával rendezi meg a három hónapon át tartó Bábművészeti Világtalálkozót. Asbóth Anikót kérdeztük.
9 workshop, 3 kiállítás, 6 alkotói projekt, 53 külföldi, 57 hazai és 7 határon túli báb- valamint utcaszínházi társulat és 332 előadás fémjelzi az április 9. és június 30. között, tizenkét vidéki bábszínház összefogásával megvalósuló Bábszínházi Világtalálkozót.
A nemzetközi fesztivál középpontjában a szakmai együttműködés áll. A megvalósuló programok a magyarországi bábművészeti szakma egészére nézve teremtenek lehetőséget arra, hogy be tudjon kapcsolódni a nemzetközi művészi „véráramba”, illetve, hogy kilépjen végre az „aranyos gyerekprogram” kategóriából és koncentráltan, észrevehető léptékben megmutatkozhasson itthon, mint minden korosztályhoz szólni tudó, értéket teremtő, minőségi előadóművészeti kategória.
A bemutatni kívánt produkciók nagy művészi értéket képviselő nemzetközi és hazai báb- és utcaszínházi előadások, workshopok, kiállítások, alkotói projektek, melyekről Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke az alábbi videóinterjúban beszélt Ungvári Juditnak:
Asbóth Anikó alapítóként 1975 óta tagja a Vojtina Bábegyüttesnek. 1993-tól a Vojtina hivatásos városi bábszínházzá válása óta igazgatja a közös ügyeket. Igazgatói munkája mellett folyamatosan játszik a repertoáron tartott előadásokban, és alkalmanként közreműködik új előadásokban. 2007 óta igazgatója és művészeti vezetője a társulatnak, a színház nagyszínpadán megvalósuló programokat irányítja. Rendezőként jegyzi a színház évadnyitó és záró rendezvényeit, valamint az évadonként hagyományosan megrendezett Maskarádé játékot. Folyamatosan részt vesz a szakmai szervezetek munkájában, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, és a Nemzeti Érdekegyeztető Tanács tagja.
