Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet által összeállított kiállítás április 21-én 16 órától nyitja meg kapuit a 10. Színházi Olimpia kísérőprogramjaként a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
A kiállítás Petőfi verseit is felhasználva mutatja be a magyar színjátszás 19. század első felére jellemző struktúráját, a reformkor politikai célkitűzéseit segítő kezdeményezéseit, a színjátéktípusokat, szerepköröket, a játszóhelyeket, a társulatok szcenikai lehetőségeit, az ekkor használt gesztusnyelvet és a színészek társadalmi megítélését. A tárlat megidézi az 1823-1849 között már működő kőszínházak világát is.
Élete során Petőfi Sándor számos színházi szerepben próbálta ki magát, volt házi statiszta, színlapkihordó és mindenes a Pesti Magyar Színházban, karakterszínész és kardalos különböző vándortársulatokban, fellépett barátja, Egressy Gábor jutalomjátékán a már Nemzeti Színházra átnevezett pesti teátrumban, drámákat fordított és írt, valamint saját verseit szavalta.
A tárlat a Petőfi életrajzon keresztül próbál egyfajta kontrasztot felmutatni, azzal az 1950-es években keletkezett magyar filmek (Déryné, Liliomfi) által megalkotott idealizált képpel, melyek a történelmi szükségszerűségként működött vándorszínészi létet hivatottak bemutatni.
