Fontos eseménynek ad otthont Debrecen közel május 15. és június 15. között. Az Országos Színházi Találkozó az érdeklődő debreceni közönség és a szakma számára is átfogó képet ad arról, mi történik Békéscsabától Sopronig, Győrtől Szegedig.
Kezdjük az Országos Színházi Találkozót történetének nagyon rövid áttekintésével. 1982 és 2000 között rendezte meg a Magyar Színházművészeti Szövetség az eseménysorozatot, 1991-ig Budapest színházaiban. Kezdetben a vidéki színházak reprezentatív fesztiváljaként adott körképet az évadról, majd versennyé vált, és előzsűri, később évről évre változó kurátor által összeállított, zsűri által kiosztott díjakkal hitelesített seregszemlévé.
A tizedik kiadásra vándorfesztivállá alakult, és 2000-ig bejárta Magyarországot, 1996-ban épp Debrecen adott neki otthont. Aztán 2001-ben letáborozott Pécsen és állandó jelzőt kapott az Országos Színházi Fesztivál, így lett belőle POSZT.
Az idők és azzal összefüggésben sok egyéb keret változott, de 2019-ig az biztos volt, hogy minden márciusban heves támogatói és heves ellenzői voltak minden versenyprogramnak, hiszen ügynek számított a fesztivál. 2020-ban a pandémia miatt elmaradt a rendezvény, egy évvel később pedig megszűnt.
2023-ban, a 10. Színházi Olimpia évében azonban új fejezet nyílik a történetben: május 11. és június 16. között huszonöt előadással várja az érdeklődőket a Csokonai Fórum Latinovits Zoltán és Kóti Árpád termében az Országos Színházi Találkozó. A sokszínű program néhány kivételtől eltekintve friss bemutatókat jelent, benne egyaránt megtalálhatók a hagyományos és az újító jellegű, a kortárs és a klasszikus irodalmi alapanyagokból készült produkciók, a prózai és a zenés előadások rajongói, tehát mindenki megtalálhatja a számára kedves műfajt, szerzőt, alkotót, közreműködőt. Hogy a bőség ne okozzon zavart vagy bizonytalanságot, két összeállítással segítjük választást.
Kortárs magyar drámák – mai történetek és ma is érvényes történelmi példák
Lőrinczy Attila, Koltai M. Gábor és Zsigó Anna darabja műfaja szerint „boszorkánytéboly”. Nem véletlen, hogy az ősbemutató a Szegedi Nemzeti Színház remek formában levő társulatával készült, hiszen a dráma az 1728. július 23-án a nagy szegedi boszorkánypert dolgozza fel, amelyben tizenkét embert ítéltek máglyahalálra, akiket azzal vádoltak, hogy az esőt és a föld zsírját eladták a törököknek. A mű merített a korabeli dokumentumokból, de nem rekonstruálni akarja az eseményeket, hanem a történelmi tények tiszteletben tartásával egy fiktív történetet mesél el, melyben azt igyekszik körüljárni, milyen életviszonyok, érdekek, szenvedélyek, babonás hitek és emberi gyarlóságok vezettek az ítélethez.
Pass Andrea mozaikos szerkezetű, helyenként szürreálisba játszó drámája elgondolkodtató látleletet ad világunkról. A történet egy legendás sztárpedagógus és egy rejtélyes körülmények között meghalt kilencéves kisfiú köré szerveződik, és azt az égető kérdést veti fel, hogy a tudatipar szereplői, azaz a közösségi média tartalomgyártói milyen, akár visszafordíthatatlan és/vagy tragikusan befolyásoló hatással lehetnek az érzékeny korban levő gyerekekre, akik a valóságot és a virtuális világot nehezen tudják elválasztani. A debreceni társulat előadása, amelyet a szerző rendezett, kivételes összmunka.
Szálinger Balázs színdarabja történeti hitelességgel szól Nagybányáról, az 1918–19-es év fordulójáról, a háború és spanyolnátha-járvány sújtotta zűrzavaros időszakról, a román megszállás előtti napokról, és arról, hogyan élték meg a város lakói hatalomátvételt. A Kispiac téri Kályha nevű kocsmában találkozik össze magyar és román, kegyelt és kegyvesztett, szűz és cafka, civil és katona, festők és földönfutók – miközben a tulajdonos, Kati mindent megtesz, hogy túléljen, és megvédje szeretteit és védenceit. A Rusznyák Gábor rendezte, realistából finoman el- és megemelkedő előadás aprócska színpadán a címszereplő Kováts Adél és a Radnóti Színház teljes társulata ad történelmi leckét.
Mindenkinek mindene – Apor Vilmos (május 17.)
A Győri Nemzeti Színház előadása a városhoz kötődő kivételes személyiségnek állít emléket. Apor Vilmos Győr püspökeként a német megszállás és a nyilas hatalomátvétel idején felekezetre való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett, és mindent megtett, amit lehetőségei engedtek. Az ostrom alatt a Püspökvárban nyújtott menedéket a város lakóinak. Amikor megtagadta, hogy a rezidencián levő nőket kiadja a szovjet katonáknak, halálos sebet kapott. Bár kórházba szállították és megműtötték, nem tudták megmenteni őt. II. János Pál pápa avatta boldoggá 1997-ben. A különleges életutat filmes és színházi elemekkel ötvözve mutatja be a saját drámáját színre vivő Dér András.
Szőcs Géza történelmi szatírája valójában egy sci-fi, amelyben a címszereplő víziót követve felkeresi a korabeli Európa vezetőit II. Miklós cártól II. Vilmos császáron és Ferenc József császáron át egészen V. György angol királyig, hogy megpróbálja megakadályozni az első világháború kitörését. Raszputyin a kizökkent időt akarja helyretolni, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a 20. század kataklizmáit megakadályozza. A vakítóan fehér háttér előtt éjfekete a humor, a játékmód eklektikus és szélsőséges, érdemes a széles mozdulatokkal megfestett színpadi képek apró részleteiben is elmerülni. A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata több éve játssza a Sardar Tagirovsky rendezte előadást, amelyet nemcsak megnézni, de újranézni is érdemes.
Tasnád István tragikomédiája arra példa, hogy az életnél nincs jobb forgatókönyv- és drámaíró. A mű ugyanis egy hihetetlen, de igaz történeten alapszik: az I. világháború alatt Szibériában egy hadifogolytáborban magyar katonák élete függött egy Csárdáskirálynő-előadástól. A szabadulásukért játszottak ebben az abszurd helyzetben. Ha a produkció tetszett a tábornoknak, hazautazhattak, ha nem, maradtak az orosz télben. A Szibériai csárdás tanmese arról, hogy a művészet a legmélyebb, lekilátástalanabb pokolban is élni segít, és az összekapaszkodásban rejlő erőről. A József Attila Színház társulata Hargitai Iván rendezését ensemble-játék és miniatűralakítások teszik emlékezetessé.
Kortárs magyar musicalek – szórakoztatás tanulságokkal
Vlad Ţepeş gróf, azaz Drakula igazi popkulturális ikon, szerte a világon bestsellerek, blockbusterek dolgozzák fel életét. Zalán Tibor és Seregi Zoltán egy rockopera-pályázatra készítették el a maguk színpadi verzióját, amelyhez az azóta elhunyt költő, Bella István verseit is felhasználták. Ez a mű volt a Békéscsabai Jókai Színházban színre vitt mű magja, amit a szerzők részben átfogalmaztak, kiegészítettek, zeneszerzőnek pedig a Szűts Istvánt, a Kormorán együttes billentyűsét kérték fel. Kollaborációjuk eredménye a „horrorrockopera”, amely a magyar-román együttélés konfliktusaira fókuszálva írja újra a történetet.
Én, József Attila – József Attila szerelmei (június 12.)
A Madách Színház 2009-es musicalpályázatára született Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston darabja, amelyet 2012-ben mutattak be, és játszanak azóta is töretlen sikerrel, ennek okaként pedig immár a többedik szereposztással. A darab a valóságból merített, a történetet az egyik legnagyobb magyar költő, József Attila élete ihlette. Az első felvonásban a Vágó Mártához fűződő szerelem, a másodikban Kozmutza Flórával kialakult kapcsolat áll fókuszban. A színpadon megelevenedik a 20-as és 30-as évek Budapestjének irodalmi élete, és elhangzik több ismert vers, ihletett megzenésítésben.
Egressy Zoltán író, Sebestyén Áron zeneszerző, Müller Péter Sziámi dalszövegíró, Pataki András rendező és a kreatív ötletgazda, Vona Tibor kollaborációjából született meg a látványos családi musical, amelynek története a hűség, a kaland, a szerelem, a misztika, a szépség és a természet dicsérete köré fonódik. A Soproni Petőfi Színházból stílszerűen a Nagyardei Szabadtéri Színpadra érkező előadás hősei az erdő lakói, állatklánok, akiknek meg kell küzdeni a hatalomért, a Vadak ura címért, eközben pedig számtalan veszély kell túlélniük.
