Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek, amelynek középdöntőjét és döntőjét Lehár szülővárosában, Komáromban május 4-én és 5-én, az azt követő gálaestet a Budapesti Operettszínházban rendezik május 6-án. A zsűri elnöke Kiss-B. Atilla operaénekes, a Budapesti Operettszínház február 1-től regnáló főigazgatója lesz.
Az Operett Magazin 2018. szeptember-októberi számában Mátrai Borival, az Operettszínház “motorjával”, azaz művészeti főtitkárával készült interjú. Lapszemle.
Különleges produkciók, zenés előadások, vígjátékok láthatók a fővárosi színházakban szilveszterkor: a kínálatban a Pál utcai fiúk, a Férjek és feleségek, a My Fair Lady és a Meseautó is szerepel. A Magyar Állami Operaház az Erkel Színházban a hagyományokhoz híven idén is A denevér című előadással várja a közönséget az év utolsó napján.
A Semmelweis című “oratorikus kórképet”, amely az anyák megmentőjeként ismert Semmelweis Ignác életét dolgozza fel, az ősszel mutatták be Boross Martin rendezésében az Operettszínház Raktárszínházában Szabó P. Szilveszterrel a címszerepben.
A Budapesti Operettszínház november végén mutatta be Fényes Szabolcs és Harmath Imre revüoperettjét, a Mayát. A premier után Réthly Attila rendezővel beszélgettünk egy hosszú próbaidőszakról, Rejtőről, a saját világ megteremtéséről, kitágított pillanatokról és karácsonyi tradíciókról is.
Decemberben négy estén át Náray Erika az izraeli zenei szcéna egyik legkiemelkedőbb alakjának bőrébe bújik. Az „Ofra Haza – A Kelet Madonnája” című előadás a Zsidó Művészeti Napokon mutatkozott be, december 21-én, 22-én, 23-án és 30-án pedig a Kálmán Imre Teátrumban láthatják.
Pár napja mutatta be az Operettszínház Maurice Maeterlinck A kék madár című színdarabjának zenés színházi változatát Szenteczki Zita rendezésében.
Szenteczki Zita és alkotótársai egy igazán különleges világot álmodtak a Kálmán Imre Teátrum színpadára, amelyben minden generáció megtalálhatja a maga örömét.
November 30-tól régi adósságát törlesztve tűzi műsorára a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs művét, a Mayát. Az előadás egyik Dixije Laki Péter, aki a próbákról, egy távol-keleti utazásról és arról is mesélt, miért szeret főzés közben történelmi témájú dokumentumfilmeket nézni.
A magyar operett címmel jelent meg kötet a Holnap Kiadó gondozásában; Winkler Gábor legújabb, gazdagon illusztrált könyve a kezdetektől napjainkig mutatja be a műfaj fejlődését.
Több mint 40 évvel az utolsó bemutató után tűzi műsorára a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs revüoperettjét. A november 30-ai és december 1-jei premieren a korábbi előadások és a tévéfilm olyan szereplői is jelen lesznek, mint Almási Éva, Galambos Erzsi, Lukács Sándor vagy Zana József.
A táncművész pálya rövidsége és komoly fizikai terhelése miatt elengedhetetlen az egészségre való odafigyelés, ami szerencsére ma már nemcsak a művészek, hanem az őket foglalkoztató intézmények számára is egyre fontosabbá válik.
Harsányi Frigyes, az Operettszínház legendás művésze és Gömöri András Máté, a színház fiatal színésze a Maya című operett egykori és jelenlegi Charlie-ja nemcsak alkatában hasonlít egymáshoz, mindketten huszonhat évesen kapták meg Fényes Szabolcs leghíresebb művének férfi főszerepét. Harsányi Frigyest Gömöri András Máté is kérdezte.
Jákfalvi Magdolna írásából kiderül, hogy Maya a szépség és az önfeláldozás ideája, és minden férfi vágyának tárgya. De mit kell még tudni róla?
November 11-én a szöuli „The Gaon” társaság estéjén „Sparkling Hungary” címmel került sor Magyarország gasztronómiai- és borkultúrájának bemutatására, amihez a jó hangulatot a Budapesti Operettszínház művészei biztosították.