Méltóképpen emlékeztek meg az elmúlt 100 évről a centenáriumát ünneplő Operettszínházban: többek között részt vettek a 10. Színházi Olimpia programsorozatában is. Kiss-B. Atilla főigazgatóval Oláh Zsolt beszélgetett.
Sikeresnek ítéli a 2022/2023-as évadot, és nagy eredménynek könyveli el azt is, hogy a 2023-as évet az Operett Évének nyilvánították.
„A Budapesti Operettszínház megnyitásának 100 éves évfordulóját centenáriumi hétvégével, gálával ünnepeltük, három napon át ünnepi díszbe öltöztünk, 62 szólista, 3 karmester, a színház teljes zenekara, énekkara, balettkara és musical együttese állított emléket az elmúlt 100 évnek. Egyszóval, nagyszerű élményekben volt része a társulatnak és a közönségnek egyaránt.” – mondta Kiss-B. Attila.
Nagy sikerrel fogadta a közönség az éved két bemutatóját, a Mária főhadnagyot és a Monte Cristo grófját is. Az előbbivel kapcsolatban elárulta, hogy sem az Operettszínházban, de még az Országos Széchenyi Könyvtárban sem volt elérhető a teljes kottaanyag, ezért kiterjedt kutatómunka előzte meg a próbák kezdetét.
„A Monte Cristo grófja is hosszas és komoly előkészítő munka gyümölcseként valósult meg. Megérte várni, mert az eltelt idő alkalmat, lehetőséget adott arra is, hogy a megálmodott zenei, rendezői és tervezői koncepció érlelődjön és kiteljesedjen.” – tudtuk meg a főigazgatótól.
Kiss-B. kiemelte:
Történelmi és kultúrtörténeti esemény volt, hogy a 10. Színházi Olimpiát idén Magyarországon rendezték meg, és hogy először szerepelt magyar operett a világ egyik legrangosabb, nemzetközi színházi seregszemléjén.
Vidnyánszky Attila 2019 októberében bemutatott rendezése mellett a litván Kaunasi Állami Zenés Színház, valamint a francia Compagnie Lychore előadásait láthatta a közönség. Mindez jó alkalom volt arra, hogy megmutassuk: miként gondolkodnak a különböző nemzetek európai kultúrájú színházi alkotói Kálmán Imre örök érvényű remekművéről.
Fontosnak tartom, hogy sor került a színházak további közös együttműködéseinek megalapozására, valamint nemzetközi szakmai és kultúrdiplomáciai kapcsolataik kölcsönös bővítésére is. A már említett gálán elmondott köszöntőmben, napjaink történéseire reflektálva felhívtam partnerintézményeink tagjait, vezetőit, hogy fogjunk össze annak érdekében, hogy legyen az operett a béke nagykövete!
Kiss-B. Atilla arról is beszélt, hogy fontosnak tartja az utánpótlás kérdését is.
„Fontos és jelentős feladatomnak tekintem a tehetséggondozást, az utánpótlás képzést. Korábban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről is sikerült tehetséges és magasan képzett fiatal művészek figyelmét az operett műfaja és az Operettszínház intézménye felé terelnem, és ezen igyekezetemmel egyáltalán nem hagytam fel.”
Beavatásnak neveztem azt a csodálatos lehetőséget, hogy osztályunk növendékei a Nemzetközi Madách Projekt aktív részesei lehettek.
Az SZFE Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából a Színházi Olimpia keretében rendezte meg ezt a maga nemében világviszonylatban is egyedülálló eseményt, aminek a lényege, hogy tizenegy ország színművész növendékei együtt adták elő a teljes Az ember tragédiáját. – mondta Kiss-B.
„A Kaposvári Egyetem színművész hallgatói a Paradicsom és a Paradicsomon kívüli színt tudhatták magokénak, a Homonnay Zsolttal közös egyetemi osztályunk pedig talán az egyik legnehezebb, utolsó, 15. színt vitte a nézők elé. A Falanszter egy teljesen nemzetközi színné lett, és számos ország sok növendéke, így a magyarok is szervesen vettek részt nagyon sok jelenetben. Elmondhatatlan, leírhatatlan az a sokszoros katarzissal felérő élmény, ami a több mint hét órán át tartó, Vidnyánszky Attila által megálmodott és megvalósított előadáson volt tapasztalható.” – árulta el a főigazgató.
Az interjúban – amely teljes terjedelmében ide kattintva olvasható – szó esik még a teátrum jövőbeli terveiről is.
