Székely László díszlettervező a Nemzeti Színház műszaki igazgatójával, Kovács Bálinttal - forrás: Nemzeti Színház
Székely László díszlettervező a Nemzeti Színház műszaki igazgatójával, Kovács Bálinttal - forrás: Nemzeti Színház

A tér teremtője – Székely László 90 éves

90 éves Székely László, akinek egyik legutóbbi munkája a Nemzeti Színház Egri csillagok című előadásának monumentális díszletvariációja.

A színházból a MVM Dome hatalmas csarnokába kellett adaptálnia Eger várát, Budát…  Az 1932-ben Budapesten született, 90 éves művész ma sem csupán tervez, hanem a gyártást, a beépítést is ellenőrzi, végigköveti, és hatvan év minden színpadi tapasztalatával segíti. Így volt ez most, az Egri csillagok esetében is. 

Díszítőként kezdte a régi, Blaha Lujza téri Nemzetiben. Bár az Iparművészeti Főiskoláról származása miatt eltanácsolták, közel harmincévesen mégis megszerezte a diplomáját, és azóta szünet nélkül dolgozik, jelenleg az 586. munkánál tart…

Tervezőként Egerben, Szolnokon és a Nemzeti Színházban dolgozott. 1982-től az akkor alakuló Katona József Színház vezető tervezője. Szolnok óta Székely Gábor rendező egyik meghatározó alkotótársa. 1990-től két éven át ismét a budapesti Nemzeti Színház tagja; 1992 és 2002 között a Budapesti Kamaraszínház vezető tervezője. 1994-ben a Los Angeles-i Három tenor szuperkoncert látványtervezője. 1977-től a Képzőművészeti Főiskola akkor alakuló díszlet- és jelmeztervező tanszékének tanára, 1990 és 2002 között tanszékvezetője. Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Kaposvári Egyetemen is. Munkásságát számtalan díjjal ismerték el: a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, Érdemes művész és Jászai Mari-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 

„A színpad játéktér, a »díszlet« látványa pedig nem egy festő öröme, hanem az előadás szerves segítő része – fogalmaz ars poeticájában. – Tervezői munkám során arra törekszem, hogy a létrejött mű mindenkor a dráma legjobb kiegészítője legyen. Lényege a drámát megértő gondolat és a magas szintű rajztudás, alapja nem a szó, a beszélt vélekedés, hanem a mindenki számára egyértelmű, a drámai élményt szolgáló látvány tervben történő létrehozása, annak megvalósítása. Ez a mesterség megköveteli művelőjétől mind a képzőművészeti igényű előképek, látványtervek, mind a magas szintű és átfogó műszaki ismereteket igénylő, mérnöki precizitással megoldott kiviteli tervek elkészítését.”

A kérdésre, hogy mitől jó egy díszlet, így adja meg a választ: „Attól jó, ha egyszerű, praktikus. És hagyja kibontakozni a színészt, mert mégiscsak ő a legfontosabb. Ő adja azt az élményt, amiért színházba járunk, én csak a megfelelő közeget biztosítom a számára, hogy kibontakoztathassa a tehetségét. Amikor őt tapsolják meg, engem is megtapsolnak.”

Forrás: Nemzeti Színház

További cikkek
net_Rajzoltunk_egy_koeltemenyt_2023_2
A 10. MITEM részeként október 2-án 18 órától nyílik kiállítás a Nemzeti Színház első emeleti előcsarnokában, melynek keretében Magyarország rangos kortárs képzőművészei tisztelegnek alkotásaikkal Madách Imre főműve, Az ember tragédiája előtt.
nm_ajanlo_cl_XI_1_
Miért szól rólunk a Bánk bán? Mi köze van Molnár Ferencnek a nagy hajtépéshez? Kicsoda Grane? Mi a siker fokmérője? Mit kínál a 10. MITEM? Interjúk Udvaros Dorottyával, Blaskó Péterrel, Schnell Ádámmal és Berettyán Sándorral. És sok egyéb olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin friss száma.
Kulcsár Edit - fotó: Eöri Szabó Zsolt
A 10. Színházi Olimpia záróakkordjaként a Nemzeti Színház megrendezi a jubileumi, 10. Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM). Kulcsár Edit Ágota dramaturgot, a MITEM főszervezőjét kérdezzük a rendhagyó programról, a színház szerepéről és egy kimerítően szép évről.