A szeretetre, a szeretet megélésének lehetőségeire és akadályaira, az emberi lélek mélységeire összpontosít rendező Tennessee Williams Üvegfigurák című darabjának új adaptációjában, amely december 16-tól látható a Nemzeti Színházban.
Böjte Horváth István alkotása a trianoni döntés nyomán a határokon túlra került színházak és a határon belülre eső teátrumok összetartozását jelképezi. Az emlékmű avatására december 4-én került sor a Nemzeti Színház előtti hajóorrban.
A színház élő és mozgásban lévő művészet címmel tartott workshopot a MITEM idején a világszínház nagyhatású rendezője és pedagógusa, Anatolij Vasziljev. “Nem adok interjút senkinek” – mondta az orosz mester kérlelhetetlenül, aztán megenyhült: egy kérdést feltehet…
Többek között koncertekkel, prózai, zenés és bábelőadásokkal, kézműves foglalkozásokkal, betlehemezéssel és jótékonysági gyűjtéssel várja az érdeklődőket a Nemzeti Színház a Kölyöknapok elnevezésű ingyenes családi programsorozatán.
Negyven év képekben – egy felejthetetlen pálya pillanatai, egy pályáé, amelynek hat évtizedéből négy a Nemzeti Színházban telt el.
„Vegyék tudomásul, hogy Jézus Krisztus igenis létezett” – jelenti ki Woland A Mester és Margarita című Bulgakov-regényben. A Nemzeti Színházban látható színpadi változatban a titokzatos mágus szerepében Bordás Roland azzal zárja le a vitát, hogy „Jézus létezett, és punktum. Ez tény”.
Mellszobrot állítottak Herczeg Ferencnek (1863-1954) a magyar dráma napján, kedden a Nemzeti Színház épületében. A két világháború közötti korszak legnépszerűbb íróját megörökítő művet Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Takaró Mihály, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke leplezte le.
Pénteken kezdődik a VII. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) a Nemzeti Színházban; az október 9-ig tartó rendezvényen tizenkilenc produkció látható tizenkét országból.
Tizenkilenc produkció érkezik tizenhárom országból a 7. Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra, amelyet többszöri halasztás után szeptember 17. és október 9. között rendeznek meg a Nemzeti Színházban.
Nem elég jól énekelni és táncolni. Az operetthez jó színésznek kell lenni! – mondja Lehoczky Zsuzsa, akit május 11-én választottak a Nemzet Színészévé. A zenés műfajoknak szóló jelképes gesztusnak is tekinthető ez az elismerés? Az Operettszínház örökös tagja erről is mesélt a Nemzeti Magazinnak.
Kilenc saját és egy vendégelőadás bemutatójával – többek között Bulgakov, Szabó Magda, Hobo és Euripidész darabjaival – készül a 2021/2022-es évadra a Nemzeti Színház, amely pénteken a Rómeó és Júlia premierjével nyit újra.
Egy éve zárva vannak a színházak. Milyen szakmai és művészi, közösségi és egyéni stratégiák alakították a színháziak életét? Ezt járja körül a Nemzeti Színház lapjának legfrissebb száma.
„Az én álomvilágomban nincs megtorlatlan bűn” – írta Móricz Zsigmond egyetlen krimijéről, a Forró mezők című regényről. A művet átdolgozó és rendező Berettyán Nándor izgalmas nyomozásról, egy letűnt világról és a közösségi igazságérzetről is beszélt a Nemzeti Magazinnak.
Tavasszal, még az előző évadban a Forró mezők március 13-ra meghirdetett ősbemutatója előtt egy nappal a világjárvány miatt bezárt a Nemzeti Színház. Ősszel, október 3-án ugyan megtartották a premiert, de a másnapi előadás elmaradt, mivel felvetődött a társulatban a fertőzöttség veszélye. Miután megtörtént a tesztelés, a negatív eredménynek köszönhetően készített interjút a Móricz-darabban Vilmát játszó Katona Kingával a Nemzeti Magazin.
A tavaszi karantén miatt elhalasztott Forró mezők című előadás mellett egy másik bemutató is várt Mészáros Martinra, aki a Leánder és Lenszirom című tündérmese egyik címszereplőjeként több hónap kényszerszünet után lázasan készült a színpadra lépésre. Az elgémberedett tagokra a néptáncos emlékek, a megkopott szövegtudásra a jegyzetek adtak gyógyírt.
