Egy éve zárva vannak a színházak. Milyen szakmai és művészi, közösségi és egyéni stratégiák alakították a színháziak életét? Ezt járja körül a Nemzeti Színház lapjának legfrissebb száma.
„Az én álomvilágomban nincs megtorlatlan bűn” – írta Móricz Zsigmond egyetlen krimijéről, a Forró mezők című regényről. A művet átdolgozó és rendező Berettyán Nándor izgalmas nyomozásról, egy letűnt világról és a közösségi igazságérzetről is beszélt a Nemzeti Magazinnak.
Tavasszal, még az előző évadban a Forró mezők március 13-ra meghirdetett ősbemutatója előtt egy nappal a világjárvány miatt bezárt a Nemzeti Színház. Ősszel, október 3-án ugyan megtartották a premiert, de a másnapi előadás elmaradt, mivel felvetődött a társulatban a fertőzöttség veszélye. Miután megtörtént a tesztelés, a negatív eredménynek köszönhetően készített interjút a Móricz-darabban Vilmát játszó Katona Kingával a Nemzeti Magazin.
A tavaszi karantén miatt elhalasztott Forró mezők című előadás mellett egy másik bemutató is várt Mészáros Martinra, aki a Leánder és Lenszirom című tündérmese egyik címszereplőjeként több hónap kényszerszünet után lázasan készült a színpadra lépésre. Az elgémberedett tagokra a néptáncos emlékek, a megkopott szövegtudásra a jegyzetek adtak gyógyírt.
Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Ötletpályázatot hirdet a Nemzeti Színház a történelmi Magyarország területén egykor és ma létező kőszínházakat bemutató, interaktív emlék- és bemutatópont megalkotására.
Október 5. és 11. között rendezik meg a magyarországi nemzetiségi színjátszás seregszemléjét, a Jelen/Lét Fesztivált a budapesti Nemzeti Színházban.
“Az 1311-es kassai lázadás a városépítők önrendelkezésért folytatott küzdelme a kor oligarcháival. Omodé nádor személyében és jogtipró magatartásában könnyen azonosíthatók korunk rablólovagjai” – véli Szabó K. István. A kassai polgárok rendezője Márai naplóiról, Stephen Kingről és a soha nem látott nagyapa példázatáról is beszélt a Nemzeti Magazinnak.
Az egész szakma részvételével megvalósuló konferencia összehívását kezdeményezi Vidnyánszky Attila, amelyen megoldást lehetne találni a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül kialakult helyzetre.
Sinkó László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja tiszteletére, születésének 80. évfordulójára felavatták a Nemzeti Színház emléktábláját a Zápor utca 14/b alatti szülői háznál.
Augusztus 25-én tartotta évadnyitó társulati ülését a Nemzeti Színház. A teátrum vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila köszöntőjében beszélt arról, hogy milyen nehéz időszak áll a színházi szakma mögött, és hogy erős összefogásra, mérhetetlen alázatra lesz szükség ahhoz, hogy a nézők számára ismét vonzóvá tegyék a kulturális eseményeket. Ezt követően üdvözölte az új tagokat: Berecz Andrást, Szász Júliát és Kovács S. Józsefet.
A Kossuth-díjas színművésznő szóban felmondott a Nemzeti Színházban. Azt mondta: döntésének nincs egyetlen oka, az utolsó csepp volt a pohárban az, ami a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül zajlik.
Csütörtökön tartotta sajtónyilvános évadzáró társulati ülését a Nemzeti Színház. Vidnyánszky Attila, a teátrum vezérigazgatója értékelte a félbeszakadt, nehézségekkel teli évadot, illetve beszélt az idén a szokottnál korábban, már augusztus 3-án induló új évad terveiről is. Az eseményen átadták a Farkas-Ratkó-díjat és a Nemzeti négy saját alapítású elismerését is.
A Nemzeti Magazin következő számába készült ez az interjú. Amikor a beszélgetés időpontját egyeztették, még teljes gőzzel működtek a színházak. Pár nap múlva már üresek voltak a nézőterek, a színpadok… Csurka Lászlóra két szerep várt az új évadban: A kassai polgárokban játszotta volna Albertus, egy író szerepét, majd Escalust, Verona hercegét a Rómeó és Júliában. Sajnos a sors másként rendelte. Csurka László 85 éves korában elhunyt. A már nyomtatásra előkészített interjú egy részletével emlékezik a Nemzeti Magazin a művészre.
Sergio Escobar többek között dolgozott a Milánói Scala-ban, a Római Operában, és 1998-tól igazgatja a Piccolo Teatro-t. Számos publikációja jelent meg az előadóművészetek gazdasági vonatkozásairól. Munkásságát jelentős díjakkal ismerték el.
