Öt éve a Nemzeti Színház tagja, jelenleg tizenegy darabban játszik – az Egri csillagokban ő alakítja Cecey Évát, a Vitéz lélekben Borókát, a Csíksomlyói passióban Mária Magdolnát. A Mennyit érsz? című, emberkereskedelemről és prostitúcióról szóló kiállításhoz kapcsolódóan egy fogvatartott lány életét mesélte el. A Géniusz című tévésorozatban ő mérte meg a Picassót alakító Antonio Banderas vérnyomását. Idén egyike volt annak az öt harminc év alatti tehetséges művésznek, aki Junior Prima Díjat vehetett át.
Az interjú a Nemzeti Magazin X. évfolyamának 3. számában jelent meg.
A kassai polgárok című előadásban Genovévát játssza. Úgy terveztük, hogy előtte a színház büféjében beszélgetünk, aztán megnézem a darabban. De az előadás betegség miatt elmaradt. Mit kezd ilyenkor a színész a szabadidejével?
– Mi elmentünk egy jót kirándulni. Csak ma van szabad esténk, aztán folytatjuk a munkát.
Van rituáléja, mielőtt színpadra áll?
– Nagyon fontos számomra az előadást megelőző egy óra. Nem szeretek kapkodni, beosztom az időmet, komótosan készülök. Miközben sminkelem magam, olyan zenét hallgatok, amely kapcsolódik a darabhoz, azzal is hangolódom az előadásra.
Izgul?
– Van olyan darab, amelyik előtt nagyon, amikor úgy érzem, nekem kell a hátamon vinni az előadást. A Rocco és fivéreiben Nadiát játszom, ott sok múlik rajtam. A Woyzeckben Marie szerepe is ilyen. Ez a két legnehezebb darabom. Ha játszom, akkor általában az egész napom arról szól, hogy este milyen előadásom lesz, függetlenül attól, hogy mekkora a szerep. Ha ma este előadtuk volna a Márai-darabot, A kassai polgárokat, amelyben két jelenetem van, bevállaltam volna a tizenöt kilométeres kirándulást, viszont egy Rocco előtt nem mennék el ilyen hosszú túrára. Arra teljesen másként kell fizikailag és szellemileg is felkészülni. És jó, ha az embernek van egy bizalmasa, akitől elfogad tanácsokat. Udvaros Dorottyával elég jó viszonyt ápolok. Miután elveszettnek éreztem magam, megkértem, hogy szökjön be A kertész kutyája című darab próbájára, és mondja el, mit gondol. A főpróbahéten beosont az egyik hangosító páholyba, onnan nézte végig. Szeretem meghallgatni a véleményét.
Az MVM Dome-ban, több mint hétezer ember előtt adták elő az Egri csillagokat, amiben Cecey Évát, Vicuskát, Bornemissza Gergely feleségét alakítja. Fellépett már nagyobb közönség előtt is?
– 2018-ban a csíksomlyói nyeregben több mint húszezer néző előtt játszottuk a Csíksomlyói passiót. Nem is láttuk a színpadról, hol ér véget a tömeg. Ha jóval nagyobb a színpad, megengedheti magának a színész, hogy nagyobb ecsetvonásokkal dolgozzon, mint ugyanabban a darabban, amikor azt a Nemzetiben adjuk. Az MVM Dome-ban kivetítették az előadást, emiatt ügyesen kellett bánni a nagy gesztusokkal. A legfontosabb a megélt érzelem, a többi már csak eszköz.
Lehet minden este át- vagy megélni azt az érzelmet?
– Próbálkozni kell. Nem mindig sikerül.
A sírás megy?
– Tudok sírni filmen – „Tessék!”-re, ha kérik. Megy technikailag.
Vannak, akik a múltjukból idéznek fel valamit, úgy sírják el magukat.
– Én ezt nem tartom jó ötletnek, olyankor úgy érzem, mintha egy sebben vájkálnék. Ha minden este sírnom kell egy darabban, nekem az nem fér bele, hogy valakinek a halálára gondoljak. Nem az a cél, hogy sírjon a színész, hanem hogy gondolatot közvetítsen.
Sírjon a néző, nem? Más műfajban is szeret közölni dolgokat? A nagypapa haláláról olvasta fel A temető portása című saját írását. Szokott írni?
– Már nem. Gyerekkoromban Zilahról Szolnokra költöztünk, ahol a versmondás révén bekerültem az ottani irodalmi közegbe. Az Eső irodalmi laptól hívtak felolvasni, verset mondani. A főszerkesztő, Jenei Gyula egyszer kérdezte, hogy vannak-e írásaim. Küldtem neki verseket, volt közte olyan, amelyik tetszett neki, és közölte. Ennyi az írói pályafutásom.
Ha átvesz egy szerepet, mint például a Házasság Palermóban című vígjátékban Doralice szerepét Tompos Kátyától, mennyi lehetősége van új ötleteket megvalósítani?
– Kátya gyönyörűen énekel, én kevésbé, ezért kértem a rendezőt, Kiss Csabát, hogy hagyjuk ki a dalt. Egyébként alkalmazkodni kell, nincs helye egyéni ötletelésnek. A kollégák már játszottak harminc előadást, velük szemben sem fair változtatni. A komédia akkor működik jól, ha mindenki nagyon pontos.
(…)
