2023 júniusában a 10. Színházi Olimpia egyik kiemelt eseménye a Madách-bicentenárium megünneplése lesz, amelynek középpontjában Az ember tragédiájának kortárs színrevitele áll.
A Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila a világ minden tájáról idesereglő művészjelölteket kívánja megszólítani, egy-egy történelmi szín új szempontú megformálására kérve fel őket. A következő válogatásban olyan írások szerepelnek, melyek a Tragédia világirodalmi rangját, 20. és 21. századi megítélésének és újra értelmezésének kérdéskörét járják körül.
A 2021-es MITEM egyik fénypontját, a világhírű színházi alkotó, Silviu Purcărete Tragédia-interpretációját és annak filozófiai hátterét rangos színházi szakemberek méltatják.
Magyarul és angolul is elérhető publikációk:
Király Nina: Az emberiség vagy az ember tragédiája? VI/6, 2018. szeptember, 64–70.
Nina Király: The Tragedy of Man or Mankind?, MITEM English, April 2019, pp. 33–39.
Balogh Géza: Az ember tragédiája … a diktatúrában és a diktatúra után, VII/2, 2019. február, 5–17.
Géza Balogh: Productions of The Tragedy of Man at the National Theatre During and After Dictatorships, MITEM English, April 2019, pp. 17–27.
Hubay Miklós: A dráma kristályrendszere, VI/6, 2018. szeptember, 43–49.
Miklós Hubay: The Crystal System of the Drama, MITEM English, April 2019, pp. 41–48.
Hubay Miklós: A bál után. Egyfelvonásos variáció az Eszkimó-szín témájára, Uo., 50–63.
Miklós Hubay: After the Ball, XI/1, MITEM English, April 2023, 83–96.
Pálfi Ágnes: A női éberség másállapota – Éva alakjáról… I/1, 2013. szeptember, 29–41.
Ágnes Pálfi: The Pregnancy of Feminine Vigilance in The Tragedy of Man, MITEM English, April 2019, 57–63.
Katalin Kürtösi: “More of Seals”, MITEM English, April 2023, 74–82.
The Tragedy of Man on Hungarian stages for 140 years, MITEM English, April 2023, 114–117.
Magyarul elérhető publikációk:
Visky András: Az ember tragédiája mint theatrum theologicum, IX/6, 2021. szeptember, 26–39.
Sebastian Vlad Popa: A dráma celebrálása, II/2, 2014. február, 5–15.
George Banu: Silviu Purcărete. Portrévázlat egy szabad művészről, V/3, 2017. március, 56–63.
Részletek a tanulmányokból:
„Madách drámai költeményét minden diktatúra veszedelmesnek ítélte. Németh Antal [1937-es hamburgi rendezését] az elfogadó bizottság be akarta tiltani, mert a falanszter-képet nyílt támadásnak tekintette a nemzetiszocializmus eszméje ellen. […] azzal a feltétellel álltak el szándékuktól, ha az ominózus XII. színben cirill betűs feliratok utalnak a Szovjetunióra. A kommunista pártállam még ennyit sem teketóriázott. Egyszerűen leparancsolta a színpadról.” (Balogh Géza)
„Ádám színeváltozása a színek során – mint egy pontos óra – mutatja annak a másik élőlénynek, az emberiségnek, ideje lejártát. Az eszkimó-szín – az utolsó percek. S mégis: majd a felébredésnél, a stopperóra mutatója visszaugrik a nulla pontra. »Ádám ismét, mint ifjú« írja a 15. szín instrukciójában. Úgy látszik, semmi akadálya sincs, hogy esetleg megint starthoz álljon Ádám is, és az emberiség is. Ezt is jelenti Ádám visszaifjodása: Rajta! Próbáljuk meg!” (Hubay Miklós)
„A parúzia színháza, jelenti be Silviu Purcărete Az ember tragédiája első próbáján […] azaz: »Krisztus megjelenése az utolsó ítéletkor« színháza. Vagy: a feltámadás színháza. A görög szó az uralkodó látogatásának a rítusára vonatkozott, az evangéliumokban a Megváltó utolsó látogatását, azaz a Messiás második eljövetelét jelenti, a beteljesítő végső eseményt, amikor helyreállítja »az országot« és megüli az utolsó ítéletet.” (Visky András)
