Különleges spirituális szöveggel látogatott el Juliette Binoche a MITEM-re, a Színházi Olimpia keretében. A francia színésznő közreműködésével Mallász Gitta Az angyal válaszol című könyvének kivonata került színpadra Fény-anyag címmel olvasásperformanszként a Nemzeti Színházban. Az esemény azért is volt egészen kivételes, mert felolvasóesten már igen, de színpadi formában ez a szöveg még nem szerepelt sehol a világon. Ungvári Judit írása.
A színházi találkozó legegyszerűbb, legelmélyültebb és bizonyos értelemben leginkább gondolkodásra késztető estéjét hozta Az angyal válaszol színpadi megjelenítése. A francia színésznő, valamint Szűcs Nelli, Varga Zsuzsa és Trill Zsolt segítségével életre keltek azok a nyolcvan évvel ezelőtti misztikus események, amelyeknek köszönhetően négy fiatal kapott tanítást hitről, szeretetről, életfeladatról. Közülük csak egy, a szerző élte túl a második világháború pokoli időszakát, s feljegyzéseit vitte magával Franciaországba, ahol végül a kötet megjelenhetett.
Juliette Binoche a közönségtalálkozón elmesélte, hogy harmincöt éve foglalkozik ezzel a szöveggel, ami egyre inkább fontossá vált számára színészként is és a magánéletében is. Arról is beszélt, hogy ma különösen nagy segítséget adhatnak ezek a gondolatok, mert olyan világban élünk, amelyben sokféle irányból, nagyon nagy nyomás nehezedik az emberekre. Rendkívüli együttállás jött létre azáltal, hogy ezt a művet színpadra lehetett tenni itt, Budapesten – emelte ki a színésznő.
Az esten látott olvasásperformansz rendezője, Wajdi Mouawad, a Théâtre National de la Colline igazgatója arról szólt, mindenkinek az életében van egy olyan pillanat, amikor úgy tűnik, hogy a láthatatlan mégiscsak létezik. Ekkor az embernek el kell döntenie, hogy ez igaz-e vagy sem. Amikor Juliette Binoche-sal beszéltek erről, és elolvasta a könyvet, akkor egyértelmű volt, hogy ez a láthatatlan jelenik meg ebben a felkérésben, ezért vállalta el – mondta a rendező.
A Franciaországban élő Kardos Gyöngyi már több évtizede ismerteti ennek a kötetnek a tanításait. A közönségtalálkozón hangsúlyozta, óriási jelentőségű az, hogy Vidnyánszky Attila és a Nemzeti Színház meghívta ezt a csapatot, és így a világon először színpadra kerülhetett a könyv anyaga. Elmesélte, hogy 15 éven át közösen fordították a szöveget franciára a szerzővel. Azóta 25 nyelvre ültették már át a művet, ami eredetileg magyar nyelven született meg, tehát magyar kincsnek tekinthető. Éppen ezért feladatának érezte, hogy segítse Magyarországon megszólaltatni ezt a szöveget – emelte ki Kardos Gyöngyi.
Sepsi Enikő, Károli Gáspár Református Egyetem tanára, az est moderátora hozzátette, a kötet magyar nyelven 1986-ban egy református lelkésznek köszönhetően jelent meg, akkor még szamizdat formában, ezután jóval később, csak 2004-ben nyomtatták ki a Fekete Sas Kiadó jóvoltából.
A produkcióban közreműködő Szűcs Nelli arról mesélt, gyermekkorában nagyon félt a sötéttől, ezét azt találta ki, hogy ő a fény gyermeke, és amikor mintegy öt évvel ezelőtt találkozott a könyv gondolataival, a fény értelmezése nagyon magával ragadta. Trill Zsolt arról beszélt, hogy a kötet nagyon tömény, de csodálatos gondolatokat tartalmaz, amelyeket óriási élmény volt megjeleníteni, még ha „csak” olvasószínházi formában hangzottak is el.
Több nézői kérdés és hozzászólás is volt a közönségtalálkozón. Arra, hogy Juliette Binoche számára mi a legfontosabb ebben a műben, a francia színésznő azt felelte: szeretni, adni, hinni, cselekedni, alkotni, és nem támaszkodni másra. A közönségtalálkozó igazi megható emberi pillanatokat is tartogatott a résztvevőknek. A kérdésekre igen készségesen és szerényen válaszolgató, ugyanakkor – mint kiderült – nagyon határozott világlátással rendelkező Juliette Binoche kedves találkozást könyvelhetett el egy magyarországi rajongójával.
Az, ahogyan ez a találkozás megtörtént, bizonyította azt is, hogy a francia színésznő valóban olyan, amilyennek ezen az estén láthatta a magyar közönség, mélyen gondolkodó, odaadó, emberséges és szerény. Ezek pedig nem egy világsztár jellemzői, sokkal inkább egy világnagyságé.
A cikk eredetileg a Nemzeti Színház oldalán jelent meg.
