Szarvas Józseffel, a Nemzeti Színház színművészével 65. születésnapja alkalmából készített interjút az Origo, amelyben szó esett a június 22–24. között a 10. Színházi Olimpia keretében megrendezett viszáki Kultúrpajta Fesztiválról is.
„Tízéves koromban azt képzeltem, hogy népművelő vagy táncdalénekes leszek. Nem az lettem, hanem színész – hasonló mesterség. Aztán azt képzeltem, hogy lesz erdőm, kaszáló. Erdőm, kaszálóm nem lett, de van egy nagy telkem Zsámbékon, amiben van egy csodálatos kertem és gyümölcsfáim.
A gyermeki fantáziám pedig bevonzott olyan csodákat is, mint a Kaszás Attila Pajtaszínház, a Tündérkert, a Nemzeti Színház, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és az akadémiai tagság. Ezeket mind csodaként élem meg az életemben.”– árulta el a színművész.
Olyan korba érkezett – és ez már a Kaszás Attila Pajtaszínház filozófiája is –, hogy szeretné a kultúrát „visszatanulni”. Szerencsésnek érzi magát, hogy találkozott olyan emberekkel, akiktől ezt megteheti.
Június 22–24-én a Kaszás Attila Pajtaszínház is bekapcsolódik a Színházi Olimpia programjába: ezen a három napon szeretnék megmutatni, hogy mi volt a céljuk megalakulásukkor, és milyen utat jártak be.
Kaszás Attila Zsigárdon a nagyapjától örökölt egy házat és közösségi teret varázsolt belőle. Én a saját, romos pajtámból hoztam létre szintén egy közösségi teret.
„Ő is és én is határokon átívelő kulturális kapcsolatokban gondolkodtunk – erről többször beszélgettünk. Ha most visszanézek az elmúlt tizenöt esztendőre, örömmel tölt el, hogy sikerült abban a pici térben, a Kaszás Attila Pajtaszínházban élő kapcsolatot kialakítani a felvidéki Csavar Színházzal, a kárpátaljai Beregszászi Színházzal, az erdélyi Spectrum Színházzal, és most éppen a zentai színházzal tárgyalunk.”– mondta Szarvas József.
A teljes interjú ide kattintva olvasható!
