Fotó: Mahunka Balázs

Fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte a Budapesti Operettszínház

Fényes Szabolcs szobrának avatásával, kiállítással és gálaesttel ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínház december 23-án. Párkányi Raab Péter, Kossuth-díjas szobrászművész Fényes Szabolcs (1912-1986) zeneszerzőt, egykori színiigazgatót, tulajdonost ábrázoló szobra a teátrum emeleti nézőtéri folyosóján kapott helyet.

Százéves a Budapesti Operettszínház: 1922. december 23-án lett a Somossy Orfeumból színház, majd ebből alakult meg a rá következő év február 9-én az operettszínház – hangsúlyozta Kiss B. Attila főigazgató a pénteki ünnepi szoboravatáson, kiemelve: a centenárium jegyében az idei évadban az ünnephez méltó eseményekkel készülnek.

A főigazgató szerint száz év nagy idő egy színház életében. Ebből több mint tíz éven keresztül a könnyűzene egyik legnépszerűbb hazai művelője, Fényes Szabolcs „nagyszerű muzsikus” állt az élen a legnagyobb viharok közepén 1943-tól 1949-ig, majd a forradalom leverése utáni sötét időszakban 1957-től 1960-ig. Fényes Szabolcs előbb tulajdonosként és igazgatóként, később kinevezett igazgatóként vezette a teátrumot nagy sikerrel – tette hozzá.

Fényes Szabolcs mindössze 19 éves volt, amikor bemutatták Maya című operettjét. Pályafutása alatt több mint 45 színpadi művet alkotott: operetteket, daljátékokat, zenés játékokat és musicaleket. Száznál több filmzene fűződik a nevéhez, valamint táncdalok és népszerű slágerek is – hangsúlyozta Kiss B. Attila.

Nemlaha György művészeti és zenei író, Fényes Szabolcs barátja emlékeztett arra, hogy a zeneszerző Nagyváradon született, a trianoni események után azonban el kellett hagynia szülőföldjét. Fényes színes és mozgalmas pályát tudhat maga mögött, ami „kis buta” slágerekkel indult majd eljutott a Mayáig. Ez elhozhatta volna a nemzetközi hírnevet számára, ha nem jön közbe a II. világháború – mondta. Nemlaha György Fényes Szabolcs elengedhetetlen érdemének nevezte azon újítását, hogy az operettben a szerepeket valódi színészek játsszák. Nála Latabár Kálmán, Kiss Manyi, Bilicsi Tivadar, Szeleczky Zita léptek színpadra – hangsúlyozta. Mint mondta, Fényes Szabolcs színházi ember volt, igazgató, koreográfus és énekmester, végül a zeneszerző szavait idézve azt mondta: „melódia nélkül nincsen zene”.

Fényes Szabolcs szobrát a nevét viselő alapítvány kezdeményezésére állította a teátrum. Wolf Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Fényes Szabolcs Alapítvány nevében kiemelte, hogy a zeneszerző „bájos ember volt, akiből ömlött a melódia”. Párkányi Raab Péter szobrászművész nagy megtiszteltetésnek nevezte a felkérést. A Kossuth-díjas művész Honthy Hannáról készült egész alakos alkotása immár hat éve látható a színház emeleti társalgójának télikertjében.

A szoboravatás után megnyílt az Ámor, mámor, melódia – 100 év-100 név 100 képen-százképpen című fotókiállítás, amely egykori legendás előadások pillanataiból mutat be válogatást. A tárlat a Csárdáskirálynő, Marica grófnő, A mosoly országa, Mágnás Miska, János vitéz, Mária főhadnagy, La Mancha lovagja és a Hegedűs a háztetőn musicalek előadásait idézi meg. A felvételeken Honthy Hanna látható a Maya 1931-es bemutatóján, feltűnik Feleki Kamill a Kellér Dezső és Békeffy István által átdolgozott Csárdáskirálynőben. Latinovits Zoltán is megjelenik A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című előadásból, valamint My Fair Lady, a West Side Story musicalek, de régi és új jelmezek is kísérik a kiállítást.

A színház emeleti előterében a magyar operett dicsőségcsarnokában hét neves zeneszerző: Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Huszka Jenő, Jakobi Viktor, Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre és Lehár Ferenc, valamint az építtető, Somossy Károly emléktáblája is látható. A Raktárszínházban archív televíziós, és amatőr felvételeket, színháztörténeti ritkaságokat mutatnak be. A Budapesti Operettszínház a társulat részvételével nagyszabású gálakoncerttel is megemlékezett az évfordulóról Homonnay Zsolt rendezésében.

(Via MTI)

További cikkek
Forrás: 4K Media Studio
A 10. Színházi Olimpia  által nyújtott szakmai lehetőségekről tartottak tájékoztatást március 30-án a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatói és hallgatói számára.
Maszk
A maszk útjának athéni állomásán Theodórosz Terzopulosz olimpia alapítót színházában, az Attiszban is meglátogatta stábunk. Videóízelítő a görög rendezőóriás színházi szentélyében töltött időről.
Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar
A Müpa Budapest A kétkedő szellem című koncerttel vesz részt a 10. Színházi Olimpián, aminek kapcsán Káel Csaba vezérigazgatót és Szomolányi Janinát, a Bartók Tavasz Művészeti Hetek operatív igazgatóját kérdeztük.