A Mária főhadnagy alkotói | Fotó: Juhász Éva - operett.hu

Mária főhadnagy – A szabadság mámora az Operettszínházban

Hármas szereposztásban mutatja be a Budapesti Operettszínház március 10-én, 11-én és 12-én Huszka Jenő és Szilágyi László történelmi ihletésű operettjét, a Mária főhadnagyot Homonnay Zsolt rendezésében. Az Operettszínház a 10. Színházi Olimpián a Csárdáskirálynő Fesztivállal vesz részt.

„Tíz évvel a nagyoperett keletkezése és bemutatója előtt Hegyaljai Kiss Géza újságíró 1932-ben egy újpesti régi temetőben felfigyelt egy sírkő feliratára, melyre Lebstück Mária huszárfőhadnagy életének és halálának adatai voltak rögzítve. A hősnő honvéd felkeltette az újságíró érdeklődését, ezért felkutatta és megszerezte az emlékiratait, valamint fényképét. Kutatásainak eredményét az Új időkben publikálta, írása szerint ‘csodálatos erélyesség, határozottság, bátorság és kitartás emelte ezt a nőt mint katonát feljebbvalói előtt egyre magasabbra. Bár horvát szülőföldjén jómód és becsülés lett volna a sorsa, a magyar földön kívánt élni és meghalni'” – idézte fel a mű keletkezésének történetét Kiss-B. Atilla főigazgató a közleményben.

Homonnay Zsolt, az előadás koncepciójáról szólva a ’48-as forradalom és szabadságharc szakrális jellegét emelte ki. Mint rámutatott, rendezésének egyik fontos gondolata volt, hogy Lebstück Mária igaz történetét átélhetővé tegye a nézők számára. Azt az emberi hidat szerette volna megtalálni, amely összeköti az akkor élt alakok lelkét a maiakkal – fogalmazott a rendező. „A mámort, az eufóriát, a diadal pillanatait nem történelmi visszatekintésből, nem muzeális érdeklődésből nézzük, hanem épphogy az emberi sorsokat, életek fordulópontjait, lelki változásokat, gondolkodásra mért hatásukat, illetve ezek kiteljesedését szeretnénk érzékelhetővé tenni. Ez a jelmezekben és díszletekben is megjelenik” – idézi a közlemény a rendezőt, aki hozzátette, hogy ezen gondolatok mentén alkotta meg Túri Erzsébet a díszletterveket, valamint Berzsenyi Krisztina a jelmezeket.

A rendező elmondta, hogy a képi világot kettősség jellemzi, csakúgy, mint a ’48-as forradalom és szabadságharc lobogóját, melynek egyik oldalát a magyar címer, másik oldalát pedig Szűz Mária képe díszítette. „Az operettben is kontrasztban áll az arisztokrata csillogás a véres harcmezővel, amely egyúttal a kitörést és a szabadságot is jelenti Máriának” – fejtette ki, hozzátéve, hogy a díszletben szereplő elemek utalnak Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára is.

Az előadás címszerepében hármas szereposztásban Kiss Diána, Lévai Enikő és Széles Flóra látható, míg Jancsó Bálintként György-Rózsa Sándor, Sándor Péter és Laki Péter lép színpadra. A Mária főhadnagyot a Budapesti Operettszínházban március 10-én, 11-én és 12-én láthatja a közönség.

Az Operettszínház a 10. Színházi Olimpián a Csárdáskirálynő Fesztivállal vesz részt.

(Via MTI, operett.hu)

 

További cikkek
net_Olimpia_megnyito_eorifoto-8651
A 10. Színházi Olimpia egyik legemlékezetesebb pillanata az április 15-i megnyitó, és benne az Átmentem produkció volt. Interjú Fekete Péterrel, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatójával.
Frank Raddatz - fotó: Eöri Szabó Zsolt
Antropocén színházműhely címmel rendeztek szakmai konferenciát június 9-én a Nemzeti Színházban, a 10. Színházi Olimpia keretében. A program két szervezőjét, Domokos Johannát és Frank Raddatzot kérdeztük.
Vidnyanszky
A 10. Színházi Olimpia mérlegének megvonására és a további tervek felvázolására kértük Vidnyánszky Attilát: az olimpia művészeti vezetője, a Nemzeti Színház vezérigazgatója magyaros vendégszeretetről, a világszínház javáról és az ünnep beteljesedéséről is beszélt.