2023. március 24-én különleges ősbemutató várta a nézőket a Gárdonyi Géza Színházban Bűvös virág (Madách 200) címmel. Az egri teátrum két vendégelőadással várja majd a közönséget a 10. Színházi Olimpián.
A 200 éve született Madách Imrét megidéző darab írója, egyben az előadás rendezője Frigyesi András, aki így fogalmazott:
“A halálos ágyán fekvő Madách Imre felbukkanó vízióiból építkező egyfelvonásos színmű az író hármas szenvedélyét mutatja be: az istenkeresést és a hitre való vágyódást, a szerelemre történő áhítozást és a hazaszeretet megélését. Mindhárom témakörben különleges sorsot élt át a darab 200 évvel ezelőtt született hőse. Madách Imre életútja meglehetősen emberpróbáló volt, a darab ezen életpálya fontos fordulatait mutatja be.
Madách Imre szülei ötödik gyermekeként született 1823. január 20-án Alsósztregován. A német Emmerich rövidült alakja, Emi lett a későbbi költő családi beceneve. Hét testvére közül három korán meghalt. Édesapja Emi 11. születésnapja előtt három héttel elhunyt. Korán bekövetkezett özvegysége az édesanya, Majthényi Anna markáns öntudatosságát, ellentmondást nem tűrő, meggyőződéses magabiztosságát fölerősítette. Nyakába szakadt a négy vármegyében fekvő összesen mintegy 6000 holdnyi óriási birtok minden gondja és az öt gyerek nevelése is. Fiait Pestre küldte tanulni, örömmel látta, hogy Eminek becézett fia a tanulás mellett fest, zenél, ír, közügyekkel foglalkozik. Az anya kizárólagosságra törekvő szeretete és az apai példa kényszerű hiánya Madách számára megnehezítette a felszabadult szerelem és az azon alapuló házasélet lehetőségét. Feleségül vette Fráter Erzsébetet, aki mindig saját örömét kereső, táncolni, lovagolni vágyó, zabolátlan, szenvedélyes, hol mosolygó, hol szomorú, csapongó egyéniség volt. Önmagát kordában tartani nem képes jelleme teljes odaadású, kizárólag vele foglalkozó férjet, kizárólagos szeretetet követelt volna a közéletben és a művészetekben is aktív férjétől. Ráadásul az anya és menye között folyamatosan feszült maradt a viszony. A Madách-házaspár csupán hét éven át élt boldogan. A család nyugalmát végérvényesen felborította Madách 1858. augusztusi letartóztatása.
Hazaszeretete életveszélyes történelmi körülmények között késztette őt politikai cselekvésre. A bukott 48-as forradalom néhány hősét a haláltól megmentve álnéven bújtatta Csesztvén, ráadásul fegyvereket is rejtegetett. A pozsonyi börtönben, majd a pesti hírhedt Újépületben eltöltött egy évnyi vizsgálati fogság következményei végképp tönkretették magánéletét. A válás rendkívül megviselte, a munkába menekült. Olyan közéleti és művészi munkába, amelyre gondolati nagyság, tehetség, szelleme nyugtalansága és egyéni látásmódja is sarkallta. A Kisfaludy Társaság és a Tudományos Akadémia tagjává választották, s ekkor írta meg leginkább ismert drámáit: Az ember tragédiáját (a legtöbb idegen nyelvre lefordított magyar irodalmi mű!) és a Mózest, átdolgozta a Csák végnapjait. De kínozta az érzés, hogy megfogalmazásaiban nem mindig sikerült fején találnia a szöget.
Madách sok verse közérthető, tiszta formába öntött líra, amely megérdemelné a népszerűséget. Irodalmi tevékenységének más gyümölcsei, korunk emberéhez is aktuálisan szóló drámai gondolatai pedig akkora értéket képviselnek, hogy folyamatosan műsorrenden kellene tartani azokat. Szükségünk van Madách szellemi hagyatékára.”
Szereplők: Kardos Kristóf, Tóth Levente, Baranyi Péter, Nagy András, Dimanopulu Afrodité, Raikovich Viktória, Babócsai Réka, Csathó Norbert.
Az egri Gárdonyi Géza Színház két vendégelőadással várja majd a közönséget a 10. Színházi Olimpián.
(Via gardonyiszinhaz.hu)
