A trójai nők

Görög tragédia japán köntösben – A trójai nőket hozza Suzuki Tadashi a Színházi Olimpiára

A 10. Színházi Olimpia keretében, a MITEM Fesztivál meghívására láthatjuk a Nemzeti Színház színpadán Euripidész A trójai nők című drámáját. A világhírű japán rendező, Suzuki Tadashi darabját évtizedek óta hatalmas sikerrel játszák a nemzetközi színpadokon.

A trójai nők

Euripidész A trójai nők című tragédiája talán egyike a legkönnyebben adaptálható görög drámáknak, hiszen – ahogy a rendező, Suzuki Tadashi is elmondta – kevésbé cselekményes, jól aktualizálható mű. A rendező először 1974-ben állította színpadra a klasszikust, amelyet több mint tizenöt éven keresztül játszottak, majd 2014-ben nagy visszhangot keltve ismét megrendezte a darabot.

„Ebben a produkcióban Suzuki a görög tragédiát a Kabuki és Noh klasszikus formáival ötvözte, így alakítva Euripidészt kortárs japán íróvá.”

– írja kritikájában a New York Times.

Euripidész drámájának középpontjában a Trója eleste utáni időszak áll: a jelenetekben alig látunk többet, mint hogy a vár romjainál gyülekező életben maradt trójai nők várják az őket rabszolgasorba szállító görög hajókat és elképzelik a rájuk váró nyomorúságos sorsot. A darab cselekménye az ő elnyújtott kesergésükből áll.

A trójai nők

Japán és a nyugat ötvözése kortárs elemekkel

Suzuki Tadashi adaptációjában a dráma cselekménye egy magányos idős asszony alakja köré épül, aki egyedül ül a temetőben, pár pillanattal a halála előtt. Visszagondol a háborúban legyilkolt családok nyomorúságos sorsára, felidézi gyászos tragédiájukat, akik – hasonlóan a görög eredeti szereplőihez – kényszerűen várakoznak a rájuk váró kiszámíthatatlan és elkerülhetetlen nyomorúságra.

A háború utáni Tokió romos táját Suzuki tehát a trójai várossal keresztezte a tragédiában: a háborús romok között tengődő japán túlélőkkel előadva, az ő sokrétű színpadi jelenlétükkel idézi fel a trójai nők szenvedéseit.

A rendező elmondta, hogy ezzel a kettős megvilágítással az igyekszik érzékeltetni, hogy emberi szenvedés tértől és időtől függetlenül közös Japánban és a Nyugaton is.

„Rendkívül hatásos módon egyesíti a japán és a nyugati drámát a kortárs kérdésekkel.”

Suzuki Tadashi színháza átlépi a határokat. – olvashatjuk Marianne McDonald tanulmányában – Ez kihívást jelent a képzeletünknek, és az ókori görögök és a modern japán fúziójával a saját életünk változó körülményeire fókuszál.

A SCOT – Suzuki Társulat A trójai nők című drámáját japán nyelven, magyar és angol felirattal két alkalommal, április 20-án és 21-én is láthatjuk a Nemzeti Színházban: az előadásra jegyek még elérhetők ide kattintva.

További cikkek
NM_ajanlo_XI_3
Miért aktuális ma Gogol Revizorja? Miért nézzünk Molnár Ferenc-darabot? Mitől élvezetes a mese műfaja? Megjelent a Nemzeti Magazin legfrissebb száma.
Berecz András – fotó: Eöri Szabó Zsolt
A Színházi Olimpia keretében megrendezett Nemzetközi Történetmesélő Fesztivál házigazdáját arról is kérdeztük, megférhet-e hat dudás egy csárdában.
Ifjú barbárok - jelenet - fotó: Eöri Szabó Zsolt
Négy alkalommal is láthatjuk az Ifjú barbárok című előadást a Nemzeti Színházban november 28. és december 1. között.