Theodórosz Terzopulosz és Suzuki Tadashi - fotó: Eöri Szabó Zsolt
Theodórosz Terzopulosz és Suzuki Tadashi - fotó: Eöri Szabó Zsolt

Fókuszban a világszínház nagymesterei – Megjelent a Szcenárium új száma

A magyarországi 10. Színházi Olimpia három nevezetes könyvbemutatóról is emlékezetes lesz. 

Április 18-án a MITEM keretében személyesen is találkozott egymással az olimpia két alapítója, a japán Tadashi Suzuki és a görög Theodórosz Terzopulosz, hogy a magyar közönség előtt osszák meg gondolataikat közös vállalkozásuk eszmei gyökereiről. 

Az általuk vezetett színházak bemutatkozásán túl (a Suzuki Társulat A trójai nőkkel és az Elektrával, az Attisz Színház a Nórával szerepelt) elméleti írásaik publikálásával arra szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy e két mester sok tekintetben közelálló rendezői hitvallása mostantól végre magyarul is hozzáférhető. 

Suzuki A testben élő kultúra című könyvét Jámbor József, Terzopulosz Dionüszosz visszatérése című kötetét Kozma András fordításában jelentette meg a Színházi- és Filmművészeti Egyetem és a Színházi Olimpia Nonprofit KFT. 

Hasonló szenzációnak ígérkezik májusban Eugenio Barba és Nicola Savarese új könyvének bemutatója (A színház öt kontinense fordítói: Regős János és Pintér-Németh Nikolett), mely szorosan kapcsolódik az olimpia 2023. május 7. és 21. között megrendezésre kerülő programjához, a Nemzetközi Színházantropológiai Iskola / Új generáció (ISTA/NG) műhelyének találkozójához. 

A lapszám tartalmából

 

  • Szabadtéri mutatványosok és hivatásos színészek – részlet E. Barba és N. Savarese A színház öt kontinense című könyvéből • „Ő nem régész, hanem merész újító” – T. Terzopulosz írása T. Suzukiról  •  Hagyomány és alkotóerő – egy fejezet Suzuki A testben élő kultúra című kötetéből • Dionüszosz visszatérése – I. Dimadi 12 kommentárja Terzopulosz alkotói krédójáról  •  Határokon átívelve – P. Chatzidimitriou tanulmánya a japán és a görög mester együttműködéséről  •  Költői és/vagy epikus színház? –  Pálfi Ágnes és Szász Zsolt írása  •  Piacot keresünk vagy közösséget építünk?  – részlet Vidnyánszky Attila nyertes vezérigazgatói pályázatából  •  Egy csatakiáltás: a Harmadik Színház (2. és 3. rész)  •  „A megújulás egyfajta szélárnyékban történt” – életút-interjú Regős Jánossal, a Szín-Játékos Szövetség elnökével  •  „A bruttó nemzeti boldogság fontosabb, mint a bruttó hazai termék” Aled Rhys Jones, az AITA/IATA elnöke a lap szerkesztőinek kérdéseire válaszol

Idézetek az írásokból: 

„A hagyományos japán színházban az előadás helyszíne is rendelkezett egy erőt sugárzó központtal, vagyis hierarchikus felépítésű volt. A nó-színházakban mindig voltak olyan kijelölt ülőhelyek, ahol az istenség és a shōgun együtt foglalhatott helyet. A kabuki-színházakban a bejárat fölötti yagura nevű torony olyan átjáróként működik, amelyen keresztül az istenség aláereszkedhet a színházba.” (Tadashi Suzuki)

„Ma Isten nem létezik, Isten helyett ott a bank, a tőzsde, ami bennünket fenyeget. (…) A színész, ha harcos akar lenni, konfrontálódnia kell. Fenyegetőnek kell lennie, mert a dionüszoszi energia egyben pusztító is. Teste egy olyan energia hordozója, amelynek két formája van: Erósz és Thanatosz.” (Theodorosz Terzopulosz)

„A mutatványosok és sarlatánok virágzó üzletet csináltak a vásárokon és piacokon. (…) Gyakran alkalmaztak cinkostársakat, akik elrejtőzve a tömegben kilopták a pénzt az óvatlan járókelők derékövén függő pénztárcákból. Hogy portékáikat eladják, egyre látványosabb effektusokat vetettek be: bohócokat, zenészeket, táncosokat, idomított állatokat, de mindenekelőtt színésznőket foglalkoztattak.” (Eugenio Barba – Nicola Savarese)

„Korunk ellentmondásai számosak. Meg tudjuk-e ragadni sajátosan magyar gondolat- és ízlésvilágunkat úgy, hogy előadásaink ne váljanak provinciálissá, hanem a világszínház kortárs folyamataiba is illeszkedjenek? (…) Piacot keresünk egy kulturális intézmény számára, vagy közösséget építünk a színház eszközeivel?” (Vidnyánszky Attila)

 „Ma négy kis cukkinit szedtem le a kertemből. (…) Minden előkészítő munkát én végzek, de soha nem lehetek biztos abban, hogy a növények megnőnek-e, és hogy teremnek-e végül cukkinit. Mert részben a napsütéstől függ, (…) részben attól, hogy a magok nem túl öregek-e, lesz-e virág. Dolgozni kell, minden lehetséges módon elő kell készíteni a talajt, de az eredményre nincs végső garancia.” (Julia Varley)

A Szcenárium folyóirat 2023. április-májusi száma ide kattintva olvasható online.

További cikkek
Pajtaszinhazi_eoriszabo-1010275
A Magyar Kultúra Napja tiszteletére a Nemzeti Színház ebben az évben is szélesre tárja kapuit az ország felnőtt színjátszó csoportjai előtt, bemutatkozási lehetőséget adva a legjobbaknak január 27-én és 28-án.
net_Sopron_SZFE_NSZ_szerzodes_eorifoto-4763
A Nemzeti Színház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem a mai naptól erősítik stratégiai partnerségüket, kibővítve azt a Soproni Egyetem számára is.
HTe_Tragédia_foto-KataiJoco_DSC00075
Folytatódik olimpiazáró videósorozatunk, amelynek harmadik részében a táncszínházi műfaj képviselőit mutatjuk be röviden. Nézzék meg összefoglalónkat a táncművészetek olimpiai seregszemléjéről!