Rómeó és Júlia történetét május 31-én láthatjuk a Színházi Olimpia keretében a Pécsi Nemzeti Színház színpadán. A rijekai balett igazgatójával és a két főszereplő táncossal a Magyar Nemzet készített interjút.
„Személyesen is megtapasztaltam a Rómeó és Júlia balett erejét, hiszen két különböző produkcióban is volt szerencsém táncolni benne”– mondta el Masa Kolar, a Rijekai Ivan pl. Zajc Horvát Nemzeti Színház Balettegyüttesének igazgatója – „Minden alkalommal éreztem a történet és Prokofjev zenéjének magával ragadó mivoltát. A dallamok sokban árnyalják az előadást, ez talán az egyik legszebb zenemű, amely Shakespeare-darabhoz készült.”
Kolar arról is beszélt, hogy mi alapján választotta ki a balett koreográfusát:
Törekedtem olyan koreográfust találni, aki frissességgel, azonban mégsem túlzottan absztrakt módon tolmácsolja a történetet, így esett a választás Jirí Bubenícekre.
Bubenícek célja az előadással többek között a színházban kevésbé otthonos nézők megszólítása is. Az előadás érdekessége, hogy a színpadi táncjeleneteken túl videóvetítést is alkalmaznak, valamint színészeket is bevontak – árulta el Kolar.
Maria Matarranz de las Heras, a Júliát alakító művész megjegyezte, hogy számára a szerep különlegessége az, hogy Júliában örékenység, sebezhetőség, erő, elkötelezettség, rettenthetetlenség van, és mindezeken keresztül, pár hét leforgása alatt válik igazán nővé. A kezdeti tiszta ártatlanságából, testi-lelki szüzességből eljut a Rómeó iránti abszolút, odaadó szerelem állapotába.
Michele Pastorini, az előadás másik főszereplője is megosztotta gondolatait a lappal:
„Rómeó nagyon fiatal, naiv, álmodozó, ugyanakkor rendkívül bátor is, ami a Júlia iránti érzéseiből fakad. Eleinte csak keresi a szerelmet, s miután megtalálta, többé nem akarja elengedni. A történet a nagy szerelemről szól, ugyanakkor az érem másik oldalaként a hasonlóan intenzív gyűlölet is végig jelen van a két család között, emiatt nem teljesülhet be a fiatalok kapcsolata.”– mondta a Rómeót táncoló művész.
A művészekkel készült interjú teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
