Pataki András: „A világszínház története most nálunk formálódik”

Június 24-én egy balettest keretében Bartók Béla Csodálatos mandarinja és Ravel Bolerója zárja a 10. Színházi Olimpiát a Margitszigeten. Pataki Andrással, az est rendezőjével és ötletgazdájával a Fidelio készített interjút.

„Két okból is rendkívüli eseménynek tartom a magyarországi színházi olimpiát. Egyrészt azért, mert a világszínház története most gyakorlatilag nálunk formálódik, hiszen minden színházi olimpia egyben színháztörténeti esemény, még akkor is, ha a jelenben nehéz egy-egy pillanatnak a történelmi zamatát kiérezni.”

Ami pedig a párbeszédet illeti, egy olyan színházi tevékenység kapcsán, amelyben közel hatvan ország képviselteti magát, a dialógus kialakulása nem óhajtás kérdése, ez automatikusan megtörténik.

Pataki szerint a Színházi Olimpia egy jó alkalom arra, hogy végiggondoljuk, milyen kapcsolódási pontokon tudunk táplálkozni a saját kultúránkból. Elmondta, hogy véleménye szerint ahhoz, hogy az ember más kultúrákat képes legyen valóságosan megérteni és befogadni, alapfeltétel a saját kultúrájában való aktív létezés.

Ha nem tisztázott a saját identitásunk, nagyon nehéz mások identitását felfogni és megérteni.

Ez egyben kihívás is: van egy széthulló nyugati civilizáció, aminek történelmi alapon mi is a részei vagyunk, és ennek a bomlásnak a jelei a mi életünkben is megmutatkoznak, ez ellen kell tehát valamit tenni.

Pataki András az ötletgazdája az olimpia zárórendezvényének, amelyen a közönség Bartók Csodálatos mandarinját és Ravel Boleróját láthatja majd.

Elmondása szerint az alapgondolat az volt, hogy a színházi olimpia nyitására, amiből végül a rendezvénysorozat záróeseménye lett, álmodjunk meg egy olyan nemzetközi kitekintéssel bíró és befogadható projektet, ami egyszerre magyar és egyetemes. A Bartók-mű mindkettőt eklatáns módon képviseli, az európai kultúrára pedig a Ravel-adaptáció fog reflektálni. A darabok mögött széles nemzetközi alkotógárda áll.

A táncosok között lesz fehérorosz, moldáv, japán, olasz, francia, orosz és magyar művész. A zongorák mellett pedig négy kiváló magyar zongorista fog ülni, akik a hazai innováció szempontjából izgalmas képletet jelentő Bogányi-zongorákon fognak játszani.

Egészen bátor vállalkozásnak tartom Bartók után egy Bartók-improvizációt játszani vájtfülű zenekedvelőknek.

„Nem átírjuk, hanem hozzáteszünk valamit, ami elképzelésünk szerint képes lehet ihletően hatni a közönségre. A Bolero pedig egy show, amivel szeretnénk az európai életérzés örömteli tartalmát megragadni: hogy egy olyan területén élünk a világnak, ahol egyébként akár boldogok is lehetnénk.”

Az interjúban beszél még a Bogányi-zongorákról, a margitszigeti záróesemény tervezett utóéletéről és arról, hogy véleménye szerint kit kellene példaképül választanunk.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

További cikkek
net_Olimpia_megnyito_eorifoto-8651
A 10. Színházi Olimpia egyik legemlékezetesebb pillanata az április 15-i megnyitó, és benne az Átmentem produkció volt. Interjú Fekete Péterrel, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatójával.
Frank Raddatz - fotó: Eöri Szabó Zsolt
Antropocén színházműhely címmel rendeztek szakmai konferenciát június 9-én a Nemzeti Színházban, a 10. Színházi Olimpia keretében. A program két szervezőjét, Domokos Johannát és Frank Raddatzot kérdeztük.
Vidnyanszky
A 10. Színházi Olimpia mérlegének megvonására és a további tervek felvázolására kértük Vidnyánszky Attilát: az olimpia művészeti vezetője, a Nemzeti Színház vezérigazgatója magyaros vendégszeretetről, a világszínház javáról és az ünnep beteljesedéséről is beszélt.