Két operabemutatót is láthatott a közönség augusztusban: 12-én a Margitszigeti Színházban Verdi Attilája debütált, az Eiffel Műhelyházban pedig a 10. Színházi Olimpia keretében, augusztus 22-én állították színpadra Karol Szymanowsky Roger király című operáját. Alexandra Ivanoff kritikája.
Az Attila Verdi egyik korai operája, amely a történelem hőseit állítja középpontba. A produkcióban két debütálást is láthattunk: az Operaház frissen kinevezett első karmestere, Rajna Martin vezényletével a kanadai basszbariton, John Relyea énekelte a főszerepet.
A második előadás – amelyet augusztus 22-én mutattak be az Eiffel Műhelyházban – Karol Szymanowsky Roger király című, kevésbé ismert alkotása volt. Eredetileg 1926-ban mutattak be Varsóban. Az opera a 2023-as 10. Színházi Olimpia több száz eseményének egyike volt: a Kassai Nemzeti Színház előadásának főszerepében Michal Partyka lengyel baritont láthattuk, feleségét, Roxanát pedig Gabriela Hrzenjak horvát szoprán alakította.
Mind az Attila, mind a Roger király betekintést ad abba, hogy milyen nagy vezetők milyen dilemmákkal szembesülnek személyes és szakmai életükben. Verdi operája (amely a kilencedik a zeneszerző 26 operapartitúrája közül) Attila stratégiai dilemmáiról a 400-as évek Európájában tények és fikció keveréke – többnyire az utóbbi: ebben a változatban Attilát emberséges harcosként ábrázolják, aki nyitott mások hitének és szokásainak elfogadására.
Szymanowsky 1920-as látomása a zaklatott Roger király belső küzdelmeiről szól, amelybe egy mitikus ember-lény (Dionüszosz-figura) érkezik, aki felforgatja a társadalom társadalmi és erkölcsi rendjét.
Noha az igazi Roger király a római korban élt, az operában ábrázolt korszak (különösen a kassai produkcióban) szándékosan pontatlan. Szymanowsky-ra nagy hatást gyakoroltak európai és különösen Szicíliai utazásai, ahol az ókori Róma mitológiája kelt életre számára inspirálva saját személyes transzcendencia-keresését.
Alexandra Ivanoff angol nyelvű kritikája teljes egészében a Papageno oldalán olvasható.
