Kulcsár Edit Ágotával, a MITEM és a Színházi Olimpia főszervezőjével Helyes Georgona készített interjút az ART is Business felületén.
A 9. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) és a 10. Színházi Olimpia főszervezője a mérnöki pályáról érkezett a színházi világba. A Temesvári Politechnikai Egyetem Építőmérnöki Karán tanult, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színházi Tanszékén folytatta tanulmányait, ahol az első magyar dramaturgosztályban végzett. Alapítója volt a Figura Stúdió Színháznak, pályáját Szatmárnémetiben a Harag György Társulatnál kezdte. A debreceni Csokonai Nemzeti Színházba Vidnyánszky Attila hívására érkezett, ahol először pályázati felelős, később művészeti főtitkár is volt. Kulcsár Edit Ágota 2013-ban dramaturgként követte az igazgatót a budapesti Nemzeti Színházba.
– Első végzettsége szerint építőmérnök. Milyen út vezetett a mérnöki világból a színháziba?
– Romániában Ceaușescu időszakában szinte lehetetlen volt részt venni magyar művészeti oktatásban. A romániai színházi élet jeles alkotói közül többen is műszaki egyetemekre mentek, hogy úgymond diplomás emberek legyenek. Az egyetem mellett is színjátszókörbe jártunk, mérnökként alapítottuk meg Gyergyószentmiklóson a Figura Kísérleti Színházat, amivel országos berkekben is elismertséget szereztünk, és 1990-ben már államilag támogatott intézmény lett. A belső utam mindig a színház volt.
– Egy erdélyi amatőr színjátszókörtől a Színházi Olimpia főszervezéséig azért nagy az út.
– Hatvanéves elmúltam. Ha végignézek az életutamon, boldog vagyok, mert eljuthattam ilyen lehetőségekig. Voltam a szatmári színház dramaturgja, kulturális menedzser, szerveztem kis produkciókat és fesztiválokat. Az igazán nagy lehetőséget Vidnyánszky Attilától kaptam, amikor a debreceni színházhoz szerződtetett. Beindítottunk a Deszka fesztivált, turnék sorozatát szerveztük belföldre, külföldre. Amikor igazgatni kezdte a Nemzeti Színházat, már egy felkészült csapat volt körülötte, hogy nemzetközi fesztivált szervezzen.
– A MITEM most a Színházi Olimpia programjába integrálódott?
– Igen, az Olimpia kiemelt nemzetközi programja lett, és szintet lépett. Olyan alkotók és színházak jönnek el, akik még soha nem voltak nálunk vagy ritkán láthatók Európában.
– Milyen kötelezettségeknek kellett megfelelni az Olimpia szervezéskor?
– Az Olimpia Nemzetközi Bizottságától érkezett egy ajánlati lista, hogy milyen színházakat, rendezőket javasolnak, de nem tették azt kötelezővé. Az volt az öröm abban a listában, hogy már nagyon sokan jártak nálunk a MITEM-en. Azonban voltak rajta többen is, akikkel évek óta próbáltunk megegyezni, és most végre sikerült. A japán Suzuki Társulatot már öt éve próbáljuk elhozni, és most tíz napra jönnek hozzánk. Meg tudtunk hívni olyan előadásokat is, amelyeket csak 2022 őszén mutattak be. Ilyen például a Declan Donnellan spanyolországi rendezése, Az élet álom és az angol Simon McBurney legújabb produkciója, Hajtsad ekédet a holtak csontjain át címmel.
– A magyar programok összeállításánál milyen szempontokat vettek figyelembe?
– Minden rendező ország a maga igényei és szokásai szerint alakíthatja az Olimpiát. Vidnyánszky Attila minden műfajban, legyen az báb, tánc, alternatív vagy amatőr színjátszás, diákszínjátszás vagy zenés színház, minden kollégát és intézményt megszólított. Nemcsak a budapesti kőszínházakat, hanem a vidéki társulatokat, a szabadtéri színházakat, az alternatívokat is. Kérte őket, hogy csatlakozzanak az Olimpiához, rendezzenek nemzetközi eseményt, és hívjanak határon túli magyar előadásokat. Ez egy éve történt, és azóta valóban az ország szinte minden színházával kapcsolatban vagyunk, mindenki csinált egy-egy nemzetközi programot. Szerettük volna az indítógombot a kezükbe adni, hogy kialakítsák a saját nemzetközi kapcsolatukat. A színházak pedig remekül éltek ezzel. A bábosszakma lenyűgöző együttműködéssel és nagy szakmai tudással csatlakozott. Fantasztikus programot álmodtak meg, egy új nemzetközi bábfesztivál is elindul Budapesten. De ugyanezt elmondhatom a táncosszakmáról is…
